Barion Pixel

Erdőfalvi kalandok - Az ügyes egészségügyes


https://smaragdkiado.hu/termek/varazslatos-mesketek-1-meseerdo/
  • 2024.
    ápr
  • 26

Erdőfalván is van állatorvos.Meggyógyítja azt is, aki kóros.Professzor Fekete Ló a teljes neve.Kanca Anna főnővér a kedves neje.Jólfelszerelt lóistállójában rendel.Gyógyít minden este hatkor. Meg reggel.Nemcsak kiváló belgyógyász, pszichológus.Mondhat...

Kép forrása: Saját archívum - Sziráki Zsolt illusztrációja

Erdőfalván is van állatorvos.
Meggyógyítja azt is, aki kóros.

Professzor Fekete Ló a teljes neve.
Kanca Anna főnővér a kedves neje.

Jólfelszerelt lóistállójában rendel.
Gyógyít minden este hatkor. Meg reggel.

Nemcsak kiváló belgyógyász, pszichológus.
Mondhatni, igazán különleges mókus.

Járnak hozzá beteg férjek és menyecskék,
dúsgazdag nercek, s sajna szegényebb kecskék.

A váróteremben ülnek szépen, sorban,
sorolják bajukat írásban és szóban.

Begyulladt a fejős Tehén Teréz tőgye.
kínjában nem tudja, marha vagy ökör-e.

Ritkán nyit ki híres-neves tejcsárdája.
Megszólták, mert nincs teje, csak csája.

Jól ráfázott a náthás, lázas kenguru.
Eddig nem orvos kezelte, csak egy guru.

Azóta is kapar a torka, fáj a háta.
Most végre eljött a lódoktorhoz, hátha ...

Csíp a cserebogár csinos csáprágója,
ő a színész Csibe Csaba csápolója.

Neki munkaeszköze a csattogója:
minden Csibe Csaba poén csattanója.

Kanca Anna végre kinéz a váróba.
A fejeket páratlan ujjal számolja.

Kétszer is belefog, de nem jut dűlőre,
bekiált hű férjének a kezelőbe:

"Készülj fel drágám! Ledobod a nyergedet!
Régen láttam ennyiféle beteget!"

Behívták az első, kehesebb egyedet.
"Mondja bátran, milyen kór bántja kegyedet!?"

"Gergőmmel jöttem, kint vár lila sörénnyel.
Hét hete összeállt egy punklány görénnyel."

"Hogy érezze az a kerge tette súlyát,
hívja be, kap egy fini fenéken rúgást"

Gergő a kúrától szédülten távozott,
helyére Boa Barbarácska kígyózott.

"Tegnap felborult a lelki egyensúlyom.
Levetett bőröm helyett nincs mit felhúznom."

Gyötörte az eset a jó lóorvost,
ám látszólag nem volt túl elfogódott.

"Azt tanácsolom, tekeredj fel egy fára!
Meglásd, megint lesz új göncöd nemsokára!"

Talán okosabbat is mondhatott volna,
de Boácska megnyugodva kúszott tova.

Következett egy elázott, bús vőlegény.
"Elkapott az éjjel néhány verőlegény!"

"Nagyon csúnya lett a púpja, Endre!
Miért járkál az utcán egyedül este?

Sebét ezzel a kencével kenegesse!
Hogy el ne felejtse, felírom receptre.

Tevém! Ne készüljön idén esküvőre!
Csak, ha már meggyógyult. Legelőbb jövőre."

A következő páciens lassan totyogott,
két kék szeméből krokodillkönny potyogott.

"Nem tudom, mit csinált ön a tóban Luca!?
Ahogy nézem, vizenyős a tüdőcsúcsa."

"Csókolózni próbáltunk lent a gúnárral,
de többet már nem merülök, csak búvárral!"

"Hát, sajnálom! Most viszont helyesen teszi,
ha keddig a csalánt feltét nélkül eszi!"

Az ősz denevér imbolyogva szálldosott,
a ló azt hitte, vérből bőven beivott.

De a bőregér elbőgte nagy bánatát:
"Elhagyott feleség, gyerek, ezer barát!

Kábé öt napja elromlott a radarom.
Kínomban már a meszes falat kaparom."

"Bármilyen fájdalmas is tisztelt barátom,
a gondot kezelhetetlennek találom.

Sajnos az már életkori sajátosság,
hogy bántó lesz a frekvencia-magasság.

Nincs más megoldás - mégha nem is dalolva -,
ha éhes, térjen be a Vérbár csehóba.

Ott választhat is /most lett frissen vakolva/,
szívószállal szív vért vagy iszik csapolva.

"Nos, ha nincs más, megyek, ledöntök pár dózist.
Köszönöm doktor, a pontos diagnózist!"

Gyémántsmukkal és aranylánccal ékezett,
hiányos fogazatú póni érkezett.

"Ne is vegye zokon, kedves jó lórokon,
de sürgős esetként én vagyok most soron.

Már egy hete elveszett a műfogsorom:
Mennyi bajom lett belőle, nem sorolom.

Védőügyvédemmel együtt első fokon,
az engem ért súlyos kárért önt okolom."

Nem látszott túlzott idegesség a profon.
Viszketett patája, elcsattant egy pofon.

"Hiába van aranyból a lópatkója,
mielőtt még gyógypatámtól elpatkolna,

jobban tenné, ha most gyorsan elkotródna!
Nem érdekel, kinek-minek a gerófja!"

Ekkor a lódoktor már bőszen nyerített,
s a fogatlan Póni gróf tudta: veszített.

Gyorsan elvágtatott, még hátra sem nézett.
A doki ledőlt egy kis pihenés végett.

Éhes volt, hát zabbal tömte lópofáját,
fáradtan kérdezte türelmes kancáját:

"Ül még a váróban valamilyen állat?"
"Egy csúszó-mászó gerinctelen, de várhat."

"Engedd be, édes, jó feleségem, Annám,
mert a rendelést már nagyon abbahagynám!"

A giliszta hosszú, nyálas csíkot húzott,
a doktor fülébe szörnyűséget súgott:

"Egy őrült baromfi kétszer is megnyúzott,
kis híja, hogy a földből ki nem húzott.

Diliházba való az ilyen nyers túzok!
Igazam van, doktor úr? Ugye nem túlzok?!"


"Felírok egy fürdősót a nyúzott csúzra.
Csak csínján fürödjön, megárt a túlzott kúra!"

A giliszta fájlalta minden szelvényét,
de végre visszakapta élte reményét.

Anna patájára pár puszit pusszantott.
Professzor Fekete Ló vígan fújtatott.

Bezárták estig az orvosi rendelőt.
Az orvosló lóorvos meg eltűnődött:

"Hiába! Jó nagy az Isten állatkertje!
Jogos, hogy a kórost professzor kezelje!"













/illusztráció: Sziráki Zsolt/

Gänszler Beáta, Újságíró, író

Újságírással és írással harmincöt éve foglalkozom.Meséket gyermekkorom óta írok. Verses mesémhez Lázár Ervin írt ajánlást.Eddig megjelent köteteim inkább felnőttekhez szólnak. Meséim újságokban, internetes oldalakon bukkantak fel. Elsősorban állatmeséket írok.


https://smaragdkiado.hu/termek/varazslatos-mesketek-1-meseerdo/

Vélemények a meséről

Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!



Sütibeállítások