Farkas-barkas

Farkas-barkas.

Volt a világon egy kis tyúk. Csak ott kapargált, csak ott kapargált a szeméten. Egyszer a szomszéd fia áthajított egy kis követ s az egyenesen a kis tyúk fejére esett. Megijedt a kis tyúk, szaladt, szaladt, mindig ezt kiabálta: "Fussunk, fussunk, égszakadás, földindulás!" Amint szaladt, előtalált egy kis kakast. Azt kérdezi a kis kakas:

- Hova szaladsz, kis tyúk koma?

- Jaj, fussunk, fussunk, égszakadás, földindulás!

- Honnan tudod?

- Fejemen történt.

- No hát fussunk, én is futok.

Futottak, futottak, előtaláltak egy nyulat. Kérdezi a nyúl:

- Hová szaladtok, kakas koma?

- Jaj, fussunk, fussunk, égszakadás, földindulás!

- Honnan tudod?

- Tyúk komától.

- Hát tyúk koma?

- Fején történt.

- No hát fussunk, én is futok.

Megint futottak, előtaláltak egy őzet. Kérdezi az őz:

- Hova szaladtok, nyúl koma?

- Jaj, fussunk, fussunk, égszakadás, földindulás!

- Honnan tudod?

- Kakas komától.

- Hát kakas koma?

- Tyúk komától.

- Hát tyúk koma?

- Fején történt.

- No hát fussunk, én is futok.

Megint futnak, előtalálnak egy rókát. Kérdezi a róka:

- Hova szaladtok, őz koma?

- Jaj, fussunk, fussunk, égszakadás, földindulás!

- Honnan tudod?

- Nyúl komától.

- Hát nyúl koma?

- Kakas komától.

- Hát kakas koma?

- Tyúk komától.

- Hát tyúk koma?

- Fején történt.

- No hát fussunk, én is futok.

Futottak, futottak, előtaláltak egy farkast. Kérdezi a farkas:

- Hova futtok, róka koma?

- Jaj, fussunk, fussunk, égszakadás, földindulás!

- Honnan tudod?

- Őz komától.

- Hát őz koma?

- Nyúl komától.

- Hát nyúl koma?

- Kakas komától.

- Hát kakas koma?

- Tyúk komától.

- Hát tyúk koma?

- Fején történt.

- No hát fussunk, én is futok.

Futottak, futottak, mindig csak ezt kiabálták: "Jaj, fussunk, fussunk, égszakadás, földindulás!" Már rájuk is esteledett, de azért ők csak futottak. Egyszer egy verembe estek. Mit csináljanak, mit csináljanak? hogy menjenek ki? Már nagyon éhesek voltak. Egyszer azt mondja a farkas:

- No, barátaim, komáim, már most mit csináljunk? Nagyon is ehetnénk, ha ez soká így tart, mindnyájan meghalunk. Hanem gondoltam én egyet. Mondjuk el mindnyájunk nevét; akié a legcsúnyább lesz, azt együk meg. Ráálltak mindnyájan. Elkezdte a farkas:

Szétszaggatták a kis tyúkot, meg is ették hamarjában. De biz az még a fél fogukra sem volt elég. Megint elkezdte a farkas:

Szétszaggatták a kakast is, be is érték vele akkor nap. Hanem bizony másnap megéheztek. Megint elkezdte a farkas:

Megették a kis nyulat is; az is elég volt egy napra. De másnapra megéheztek. Megint elkezdte a farkas:

Széttépték az őzet is; az már elég volt vagy két napra. De biz utóljára az is elfogyott. Megint nagyon megéheztek. Egyszer azt mondja a farkas a rókának:

- No, róka pajtás, már most nincs mit enni. Hanem vagy én eszlek meg téged, vagy te engem. Azért hát birkózzunk meg, nézzük, melyik lesz a győztes?

Megbirkóztak. A farkas lett a győztes, megölte a rókát. Már evvel beérte egy hétig is. Hanem ekkor ez is elfogyott. Megint megéhezett a farkas. Mit csináljon nagy kínjában? Elkezdett ordítani, amint a torkán kifért. Éppen vadászok jártak arra, észrevették, agyonlőtték, bőréből bundát csináltak. Még most is viselik, ha el nem nyűtték.

A mű forrása: https://mek.oszk.hu/ - MAGYAR GYERMEK- ÉS NÉPMESÉK: 1. gyűjtemény
Válogatta és szerkesztette: Radó Vilmos
Erre a népmesére a Nevezd meg! - Így add tovább! 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0) Creative Commons licenc feltételei érvényesek. További információk: https://creativecommons.org/licenses/by-sa/3.0/deed.hu

Forrás: https://mek.oszk.hu/