Kép forrása: pixabay
Fecsegők.
ó, ezek a verebek!
szürkék, fecsegők
szemtelen mihaszna népség
csak akkor halkul el
mikor a város zaja
aludni tér
no, és a varjak!
az éhenkórász, behemót madarak
dobhártyafúró rikácsolásukkal:
kár, kár, kár, hogy
a szarka mindent elvitt már
de minden ricsajt, lármát
elfelejt a fülem
reggel, mikor a cinegék
trillája ébreszt
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
Itt van a tél húzz sapkát. Vegyél meleg kis csizmát. Hull a hó és fut a szán. Kapaszkodj, mert meg nem áll. Csodapelyhek hullanak, Kis madarak megfagynak. Készíts nekik etetőt, Rakj rá díszes ...
Elolvasom
A gyurgyalag család, életmese Szeretettel ajánlom családomnak, akik mindig támogattak. A májusi szél balzsamos illatot hozott: akácot, bodzát, orgonát. Ezernyi sugarat vert vissza a folyó, ahogy repü...
Elolvasom
A szen’mártoni kerekerdő fölött, ragyogóan sütött a nyári nap. A madarak jókedvűen daloltak, a mezei egér vidáman futkosott a hatalmas fűben, minden állat elégedetten élvezte a jó időt. Egyedül csak a nyúl...
Elolvasom
Hol volt, hol nem volt, Üregen innen, Dorogon túl, volt egyszer egy bíró Iregen. Az iregi bírónak volt egy kisfia meg egy kiskakasa. Hogy, hogy nem, ez a kiskakas talált egyszer a szemétdombon egy fül...
Elolvasom
Ezt a mesét írta: Óczy amatőr író
1957-ben születtem Zentán. 2000-óta Budapesten élek, és ma már időmilliomos nyugdíjas vagyok. Nyomtatásban megjelent írásaim antológiákban, magazinokban olvashatók.