Barion Pixel

Fülemás pajtásai


https://smaragdkiado.hu/termek/varazslatos-mesketek-1-meseerdo/

Fülemás nyuszi az odú mélyén építette a világ legmagasabb fatornyát. Épp a sárga kockát helyezte az ötödik emeletre. Még három, és megvan a felhőkarcoló. Így ni, kész is! Vigyázni kell, nehogy pont a végén dőljön össze.
– Mama! – kiáltotta – Kérlek, ...

Kép forrása: Saját kép, a meséhez saját kezűleg tervezett, készített figura.

Fülemás nyuszi az odú mélyén építette a világ legmagasabb fatornyát. Épp a sárga kockát helyezte az ötödik emeletre. Még három, és megvan a felhőkarcoló. Így ni, kész is! Vigyázni kell, nehogy pont a végén dőljön össze.

– Mama! – kiáltotta – Kérlek, gyere, tartsd meg a tornyot, míg ráteszem a tetőt!

– Most nem tudok segíteni, drágám, sütöm az ebédet. Citromos répatorta lesz.

Fülemás nyuszi gondterhelten megvakarta rövidebbik fülét. (Tudjátok, azért nevezték Fülemásnak, mert a bal füle kisebb volt, mint a jobb.) Most mi legyen? Imádta a répatortát, három szeletet is meg tudott enni belőle. De nagyon szerette volna befejezni a tornyot is.

– Mama – támadt remek ötlete –, Bunci mókusnak három tesója van. Neki mindig akad segítsége, ha játszik. Mi lenne, ha nekem is rendelnénk egy kis testvért? Akkor a répatorta is elkészülne, és a torony sem dőlne össze.

– Jaj, Fülemás! Testvért nem lehet vásárolni. Ha születne is kis testvéred, akkor sem tudnál rögtön játszani vele, csak ha már megnőtt. De nem kell mindig egyedül lenned, áthívhatod a barátaidat.

 

A hétfő délután nagyon zajosan és vidáman telt. Bunci mókus és testvérei remek társaságnak bizonyultak. Pillanatok alatt elkészült a nyolc emelet. A testvérek négy oldalról tartották az építményt, míg Fülemás nyuszi óvatosan próbálta ráhelyezni a piros tetőt. De jaj! Bunci mókus gyönyörű, állandóan kalimpáló bolyhos farka hozzáért a legalsó kockához, és az egész felborult.

Fülemás nyuszi szomorúan üldögélt a leomlott torony előtt.

 

Kedden Pimpa, a mosómedve, érkezett. Nagyon ügyesnek bizonyult toronyépítésben. Már csak a piros tető hiányzott:

– Pimpa, kérlek, add ide a piros tetőt!

A borz tanácstalanul nézett szét a rengeteg, különböző árnyalatú kocka között, majd tétovázva odanyújtotta a zöld kockát. Jaj, vajon miért nem a pirosat?

Fülemás nyuszi szomorúan üldögélt a zöld tetős torony előtt.

 

Szerdán Csepet, a hód, jött vendégségbe. Már a hatodik emeletnél tartottak, mikor benézett hozzájuk Mama:

– Kértek üdítőt?

– Igen, én szeretnék! – ujjongott Csepet.

Fülemás kiment Mamával a konyhába segíteni. Épp ügyesen egyensúlyozott be a tálcával, mikor meglátta az összedőlt tornyot. Jaj, mi történhetett? A hód szégyenkezve hajtotta le fejét, apró fogacskái közül sárga fakocka szálka kandikált ki.

– Ne haragudj! Nagyon finom, fenyőfa.

 

Csütörtökre Lompát, a borzot, várták. És várták, és várták, és várták egész nap. A borz nem jött. Jaj, vajon miért maradt otthon?

Este Fülemás nyuszi szomorúan üldögélt dobozba zárt fakockák előtt.

Már megmosta a fogát, és alváshoz készülődött, mikor frissen, jókedvűen becsöngetett a borz:

– Épp most ébredtem, kezdhetünk játszani.

– Csakhogy én már fáradt és álmos vagyok, épp most készülök lefeküdni – küldte el őt bánatosan Fülemás.

 

Pénteken Fülemás elkeseredetten gubbasztott fakockái előtt.

– Mi a gond, drágám?

– Jaj, Mama, senkivel sem tudok játszani! – panaszkodott Fülemás.

– Ez így nem igaz – pontosított mama. – Fakockából építeni nem tudsz a barátaiddal. De annyi más játék létezik!

Fülemás egész éjjel törte okos fejecskéjét, reggelre pedig összeállította a világ legjobb hétvégi programját:

– Bunci mókussal és testvéreivel kimentek a kertbe. A mókuskák hosszú, bozontos farkincájukkal nagy kupacba söpörték a kertben lehullott faleveleket, majd mindannyian beleugráltak a finom, illatos avarba. Annyira mókás volt, nem lehetett megunni.

– Pimpa, a mosómedve – aki ugyan nem tudta megkülönböztetni a színeket, de kitűnően eligazodott a fehér-fekete bábuk között – megtanította őt hogyan kell sakkozni. Fülemásnak még sokat kell gyakorolnia a lépéseket, de máris megkedvelte ezt a gondolkozós játékot.

– Csepettel, a hóddal – aki imádta rágcsálni a fát – hoztak néhány mogyoróvesszőt az erdőből. Fülemás kacskaringós figurákat rajzolt rá Mama ceruzájával, amit a hód éles fogacskáival kifaragott. Szépséges sétabotokat készítettek mindenkinek.

– Lompa, a borz – aki nappal szokott aludni –, elvitte az egész társaságot éjszakai túrára. Óvatosan sétáltak a csendes erdőben, hogy ne zavarják azokat, akik pihennek, miközben megfigyelték az éjszakai állatokat. Fülemásnak a sötétben világító szentjánosbogarak tetszettek a legjobban.

 

Következő hétfőn Mama meglepetten látta, hogy Fülemás megint egyedül épít a kockákból.

– Mi történt a barátaiddal?

– Tudod, Mama, nagyon örülök, hogy ennyi kedves pajtásra leltem, de néha jó egyedül is játszani. – És feltette a piros tetőt nyolcemeletes fatornyára.

 

András Adél, amatőr író

Ezt a mesét írta: András Adél amatőr író

Mérnökként végeztem, de kézműves, babatervező, -készítő lettem. Másik gyerekkori álmomat megvalósítva néhány hónapja prózákat kezdtem írni. Legelső novellám harmadik, a következő második helyezést ért el egy pályázaton. Gyerekkori meséim után a saját gyerekeim számára írtam, illusztráltam mesekönyvet. Hosszú évek után a novellák mellett újra írok meséket is.


https://smaragdkiado.hu/termek/varazslatos-mesketek-1-meseerdo/

Vélemények a meséről

Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!