Gólyahír

Gólyahír.

Bartl Teréz

Gólyahír

Egy gólya, tétován,
áll a folyó partján.
Szemeit mereszti,
zsákmányát keresi.

Hasa, mint nyikorgó hinta,
bőszen táplálékát várja.
Egy nagy csobbanás hangja,
a csendet megzavarja.

Egy béka a tettes,
ez aztán rettenetes!
Nem menekül szegényke,
elszáll minden reménye.

Gólyánk tudja, ahol egy van, –
ott biztosan több is akad!
Növényeket kémleli,
a vizet is figyeli.

Bokor, mint sátor alatt,
ül egy egész békacsapat.
Körülöttük szúnyog zizeg, –
ők, féltik az életüket.

Bekapni most nem szabad!
Nem árulhatod el magad!
A közeli híd fölött,
újabb gólya szól, – jövök! 

Hírt hoz most a párjának,
elcsatangolt társának.
Barátunk, – a viharleső
szólt, – jön az eső!

Előttünk hosszú út áll,
csapatunk már csak ránk vár.
Sok emlék fűz minket ide.
Jövünk vissza, – majd jövőre.