Kép forrása: Sylvia Benczik
Gólyaváró.
Piros csőrű, fehér gólya,
szállj, szállj ide, erre!
Oly régóta visszavártunk,
ülj be a fészkedbe!
Kelepeld ki: visszatértél,
szokásodhoz híven.
S felneveled kis gólyádat,
fészek melegében.
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki hozzászól!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
Egyszer volt, hol nem volt, ugye elhiszed, hogy volt? Volt egyszer egy kicsi cica, oly nevet kapott, hogy Mica. Fehér színű volt, mint a hó, cica szőre lágy, ragyogó. Tölgyfaerdő titkos mélyén, ott...
Elolvasom
Megmosom a fogacskámat, elkergetem a lyukakat. Fogmosócska, jó kis móka! Elöl-hátul, jobbra-balra! Sikálom, csak sikálom! Fogkefém a kezemben jár! A tiszta fogak csillognak már! Fogmosócska! Jó kis...
Elolvasom
Nyuszi, nyuszi, fehér nyuszi, Nem vagyok én alamuszi, Meglocsollak kölnivízzel, Fogadd tőlem szeretettel.
Elolvasom
Kertek alatt nagy hideg, kukucskál egy hógyerek. Fúj a szél és hideg van, a tél foga kivillan. Gondolkozik, elmereng, Ez a nap most megfelel? Megrázzam a szakállam? Gyertek, fiúk, utánam! A hideg m...
Elolvasom
Ezt a verset írta: Sylvia Benczik meseíró
Sylvia Benczik vagyok, meseíró. Máig emlékszem arra a napra, 16 éves voltam akkor, amikor bátorságot merítve előző írásaimból, elkezdtem írni az első regényemet. Kavargó gondolataim kitörni készültek szűkre szabott külső világomból, és szépen, lassan összefüggő történetté formálódtak. Érdekes és izgalmas érzés volt alkotni, az alkotás öröme azóta is, sok-sok éve velem van, hozzám tartozik... Költözéseim ...