Kép forrása: pixabay.com
Gyertya lángja.
Gyertya lángja, ha lehetnék,
Bút, s bánatot elfelednék.
Jöhetnének hideg fagyok,
Hirdethetném: én itt vagyok!
Apró mécses, hogyha lennék,
Nem félnének árvák, s gyengék.
Sziporkázó csöppnyi jelre,
Ébredhetnénk szép reggelre!
Fenn ragyognék fenyőágon,
Elkerülne sötét álom,
Hideglelő néma csendbe,
Csodát vinnék a szívedbe.
Félelemnek bús ködében,
Iszonytató vak sötétben,
Mint egy csillag, fenn az égen,
Oltalmazna drága fényem.
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy esőkabát. Ez az esőkabát, egy lakás beépített szekrényében élt, összehajtogatva. A színe sötét zöld volt, rajta kék káró mintával. Egy lány tulajdona volt. Néh...
Elolvasom
Vidám madárének ébreszt reggel:Süt a nap, süt a nap! Te is kelj fel!Hóvirág, nárcisz, tulipán, ibolya,Jókedvre derít a virágok mosolya. Katicák, pillangók! Ó, milyen szépek!Ha csend van, már hallom, zümm...
Elolvasom
Bori meg Bogi tündér, és természetesen Sír Letsho, a lányok védője s oltalmazója arra a megoldásra jutottak, hogy a hétfejű sárkány változtassa meg a fejei nevét, mégpedig fiúnevekre, ha már az egyikük...
Elolvasom
Mackó Ancsa Én vagyok a rossz, csintalan Mackó Ancsa, Kinek mindig csupa kosz az apró mancsa. A kertben a málnabokrot mindig megszedem, Kamrában az akácmézet Hipp-hopp! Fellelem!
Elolvasom
Ezt a mesét írta: Tóth Marianna meseíró
Kunszentmártonban élek, 1963. november 1-én születtem Szentesen. Kisgyermekkorom nagy részét nagyszüleimnél, Alattyánon és Csépán töltöttem, ahol megismerkedtem a falusi emberek életének szépségeivel és nehézségeivel. Iskoláimat Kunszentmártonban, Szarvason, Budapesten, Szegeden és Debrecenben végeztem az óvónői pályához kapcsolódóan. Az óvodapedagógia sajátos eszközrendszere lehetőséget adott arra, hogy a művé...