Hapci manó barátsága sárga villamossal!

Hapci manó barátsága sárga villamossal!.

Egyszer régen nagyon régen,

mese erdő közepében,

élt egy kedves nagyon apró,

icipici Hapci manó.

Hatalmas fa odvas ága,

icipici otthonkája.

Az erdő ahol él,

sűrű erdő legmélyén,

nincsen erdő nincsen busz,

csak kerékpár vagy egy ócska nimbusz.

Sokan vannak testvérek,

megszámolni nem lehet,

a legnagyobb már családfő,

a legkisebb még éppen hogy csak nő.

Hapci manó nevét úgy kapta,

végig prüszkölt az utat a mihaszna,

télen mikor kicsi volt,

nem öltözött fel csak pólóban volt.

Rohangált fel s alá,

hiába szólt anyukája,

füle botját se mozdította,

így hát lázasan ment mindenhova.

Kicsiny falu sok lakóval,

Manófalva híres manókkal,

Kovácsok s fafaragók,

méhészek s macskafogók.

kertészek s régészek,

festékek s fényképek.

Ügyesek ezek a manók,

szakmát tanuló kis lurkók.

Hapci manó is tanuló,

asztalos kis nebuló.

Sok manó ki ismertebb lett,

ügyes kezes szellemesebb,

ösztöndíjas lett a suliba,

nagyvárosba kell menni tanulnia.

Szünet van az iskolába,

szeptember még távol járhat,

készülni kell lassan már,

nagyvárosi koleszba jár.

Kolesz kolesz,

egyidegi otthona lesz.

Kitanulja a szakmát,

s így élheti a maga világát.

Repedezett falak de még állnak,

az iskola még szebb-káprázat.

Nagy palota, nagy terem,

kis manóknak félelem.

Sokat kell tanulnia hogy szakmája legyen,

ezért bújja a könyveket sebesen.

Sok a tanulnivalója de kevés az idő,

semmi pihenő semmi levegő.

Hatalmas a kérelem sok a vizsga,

de van ideje hogy a várost felfedezze néha.

Látnivaló akad bőven,

séta nem árt hisz nem tudni ki jön el.

Nem látott még buszt- az most akad egy jó pár,

a vonat ami a sínen zakatol egy folytán.

Autó mi az? Nem tudta ezt eddig,

míg valaki felvilágosította mi a trendi.

Busz autó ezt vésd Manó eszedbe,

a futás helyett jó a busz is hogy odaérj időbe.

Furcsaságok netovábbja,

valami sárga jön a reggeli homályba,

sárga és olyan mint a vonat,

de csendesen jön és ugyanúgy egy sínt koptat.

Mindenhol megáll felveszi az utasokat,

manó félve nézi hogy az irány merre is mutat.

Felnézett és megszámolta hány állomás van még,

így talán az első órára is odaér.

Mert hát nem erőssége korán kelés,

a vekker órát reggelente meg se hallja szokás szerint.

Hogyha reggel korán kel,

sárga villamos érte megy,

már a közlekedés is szépen megy,

csak egy furcsa hang szólt: Ez rendben lesz!

Körbe nézett de nem látott,

csak fákat dombokat virágot.

Ahogy kiszállt észre vette és lassít,

a kis sárga villamos épp rá kacsint.

Hát te voltál?

Ki nekem mindig dudál?

Én vagyok hát csak segíteni akarok,

vidéki gyerek a nagy városba andalog.

Segítek hogy könnyen időbe odaérj,

a közlekedés egy forgó mókuskerék.

Viszlek hozlak ha nem bánod,

kalauz és én leszünk a barátod.

Jegyed rendbe ezt meg nem bánod,

gyönyörű helyekre tova szállunk.

Megnézzük a várost és amit magából mutat,

gyere velem barátom ez lesz a kedvenc utad.

Látunk völgyeket és egy tavat,

eszünk mindent mi finom sok jó falat.

Meglátod mit rejt a nagy város,

sokat tanulhatsz belőle -mennyire bájos.

Sokat tanult a vizsgára, sikerült neki így lett szakmája.

Éjjeleket átvirrasztott sokat tanult,

de azért a sárga villamos mindig ujjat mutat.

Vizsga kérdés is volt belőle néhány,

visszaemlékezett mit mondott barátja immár.

Még azért utoljára mielőtt elmenne,

búcsút int barátjának a sínek mellett.

Köszönöm hogy megmutattál mindent,

nem tudtam volna átvészelni mindezt.

Ha lesz időd akkor gondolj rám,

kedved tartja gyere el spontán.

Hazafelé tart Hapci manó,

várja már a sok kis manó,

elmeséli amit látott,

barátjával körbe utazta a fővárost.

Megnézett mindent ami fontos,

hiszen semmi nem lóghat ki a sorból.

Bizonyítvány megvan hisz van szakma,

nem mondhatja senki -nem tanultál te mihaszna