A Bagolyfészek(33.) - Eszti-mami meséje

A Bagolyfészek(33.) - Eszti-mami meséje.

Másnap reggel Papi a padlásra invitálta a gyerekeket, miután Lali a bagoly felől kérdezősködött.

- De hogy kerül a padlásra bagoly? És lehet, hogy a kisgalambok szüleivel is ő tett valamit?

- Nézzünk szét, hátha okosabbak leszünk! - javasolta Papi. A létrán óvatosan mentek fölfelé. Lili ért fel elsőnek, utána Zsuzsi, majd Lali, nyomában Papival. Fent sötét volt, kellett idő, mire megszokta a szemük a félhomályt. Ahogy látni kezdtek, hatalmas pókhálókat fedeztek fel, és mindenféle kacatot, amit vastag por lepett. A gyerekek kicsit borzongva nézelődtek. A régiségek felkeltették a figyelmüket, de a pókhálók eléggé korlátozták őket. Lili egy dobozban régi tankönyveket talált.

- Az még anyutoké volt. - mondta Papi. Na ettől aztán még izgalmasabb volt belenézni, hogy  milyen könyvekből tanult Anya, és milyen osztályzatai voltak, milyen volt gyerekkorában az írása, és kibe lehetett szerelmes, mert a matek könyvben szerepelt néhány szív, meg nagy ákombákommal írt T. SZ. monogram. Eközben Papi a sarokból kihúzott egy régi szakadt babakocsit.

- De régen volt mikor ebben tologattuk anyukátokat. Ezt most szépen levisszük. - mondta Papi, és a padlás ajtó mellé tolta.

Aztán minden zegzugba benézett, keresve a baglyot.

- Gyertek! Nézzétek! - mutatott egy fészekre. - Na, ő miatta hurcolta le Cirmi a cicáit. Nem akarta, hogy bagoly eledel legyen belőlük.

- Fúj! De gusztustalan! - mondta Lili fintorogva. A fészek környéke tele volt köpetekkel, és néhány egértetem maradványával.

- Viszont az jó, hogy elkapja a tanya környékén károkat okozó egereket, patkányokat. - jegyezte meg Papi.

- Ez meg mi? - nézett bele az egyik dobozba Zsuzsi. Kinyitották a doboz tetejét, amibe régi játékok, és mesekönyvek voltak becsomagolva.

- Ezt a dobozt levihetjük? - kérdezte Lili.

- Persze! - mondta Papi. - Ma úgy is barkácsolni szeretnék… Ezt a gyerekek nem teljesen értették, de örültek, hogy a doboz lekerül. Lent Mami várta már őket, a finom reggelivel.

- Hát ez a babakocsi? Elég vihar vert. Mit kezdetek vele? - nézett mami a lestrapált járgányra.

- Majd meglátod! - mondta Papi mosolyogva. - Reggeli után barkácsolunk!

Úgy is lett. Papi megmutatta, hogy amikor ő gyerek volt, mivel játszottak. A régi babakocsi kerekei, még jók voltak. Ezeket rászerelte egy láda aljára, a láda elejére pedig kötelet kötött. Ez a járgány nagy kedvenc lett. Először Lili és Zsuzsi ült bele, Papi húzta őket az udvarban néhány kört, aztán Lalit is. Aztán a gyerekek felváltva húzták tolták egymást, nagy kacagásokkal. Közben Papi tovább állt, és az udvar legidősebb fáját méregette. Deszkákat hozott meg létrát, és fúrt, szögelt épített. A gyerekek elvoltak foglalva a kocsikázással. A lányok Lalit a cumisüveggel oda húzták Pötyihez, a malackához. Majd felváltva egymást a galambokhoz. Miután megetették őket, tovább fuvarozták egymást. Közben Papi tovább dolgozott a fán. Mami segített neki, és egyszer csak megjelent néhány párnával, kis székkel, egy hokedlivel. Papi pedig hordani kezdte fel a fára.

- Papi te mit csinálsz? - nézett Lali fel a fára.

- Na gyertek, nézzétek meg! - mondta Papi fáradtan, a homlokát törölve. A fáról egy kötél lógott le, és egy fa létra is vezetett fel. Zsuzsi elindult felfelé. Egy faházikó lapult a levelek között. Volt teteje, ablaka, és bejárata. Körben korlát, kis terasszal. Már csak be kellett rendezni.

- Ez gyönyörű! - mondta elképedve. Liliék is utána mentek, és szájtátva nézték a bungit, amit Papi nekik épített.

- Ez egyszerűen csodálatos! - mondták a gyerekek. Mami a kiskocsin odahúzta a padlásról lehozott játék dobozt. Na a gyerekeknek sem kellett több, volt mivel berendezni a játék házikójukat a fa ágai között.

Ui: A köv.rész: A lombházikó (34.)