Hogyan lett Huncutkából Cukifalat

Hogyan lett Huncutkából Cukifalat.

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy Süni csoport. A Süni csoport nem akármilyen óvoda volt, hiszen a legkisebb kis csemetéket régi bevált módszerrel tanították. Ma elmesélek egy kis történetet, ami meghatározta a kis Süni csoportba járók életét. Éppen uzsonnázni készültek egy jó kiadós alvás után a kis Süni csoportban a kicsik. Sürgés-forgásban zajlott körülöttük az élet. Ekkor megszólalt az egyik kis gyerkőc:
– Nagyon vicces! – mondta – azt álmodtam, hogy Huncutka Cukorfalat becenevet kapott. Huncutka, mint mindig, vitte a pálmát, észre sem vette ahogy csak rikoltozott és hancúrozott. A többiek szót fogadva leültek a kis padra és várták csendesen, míg Huncutka is megnyugszik, de ő csak állt a kör közepén és hallgatta, amit az óvónéni könyörgött neki:
 – Most már elég Huncutka! Elég a huncutságból, ülj le szépen te is a kis padra, hogy majd tudjunk szépen libasorban bevonulni a szobába, ahol aztán szépen elfogyaszthatjátok az uzsonnát!
Az óvónéni, mint mindig, kacsintott a Dadus néninek, most ő van soron, hogy a segítségére siessen. Dadus néni vette a lapot, sietve ő is kérlelni kezdte Huncutkát:
– Légyszíves fogadj szót! –  de Huncutka csak áll-állt mozdulatlanul, szúrós szemével követve az óvónénit megkövülve. Dadus néninek ekkor eszébe jutott a jól bevált trükkje, melyet most elő is vett a tarsolyából:
– Itt az idő, Huncutkával kell kezdeni valamit! Ha ez így folytatódik, akkor nem csak Huncutka hanem Morcika is a beceneve lesz!
Náluk, mint tudjuk nincsen Morcika becenév senkinek, mert a jó bevált trükk segít, mint mindig. Ekkor szólt: – Gyere Huncutka – megfogta a kis kezét – menjünk és üljünk le együtt a kispadra, ott gondoljuk ki, hogyan tovább.
Lásd csodát, mint egy álomból felocsúdva megengedte, hogy vezessék: kézen fogva elindult és leült a kispadra. A Dadusnak jött az a jó bevált ötlet: – Gyere, kérj bocsánatot az óvónénitől!
– Óvónéni, óvónéni! Képzelje Huncutka szeretne mondani valamit!
–  Jó, jó – szólt az óvónéni – álljon szépen sorba.
Hát utolsóként sorakoztak fel Huncutka és Dadus néni. Majd végre ott állhattak az óvónéni előtt. Dadus néni meglepődve tapasztalja amint Huncutka egyedül szerényen kimondta:
– Bocsánat, bocsánat! – és boldogan repült is a többiek után uzsonnázni. Azóta mindig ez a szlogen járja át szívüket: „A Szeretet leleményes: mindig tud mit dicsérni.” Híre ment hetedhét országon át, hogy létezik egy jó bevált módszer, ami a lehetetlen is megváltoztatja. Nincs többé Morcos, Hiszti becenév, Huncutkából is Cukorfalat lett. Álomból valóság lett. A gyerekek boldog felnőttekké váltak és boldogan hiszik, vallják:
„A Szeretet leleményes: mindig tud mit dicsérni.”