Hókuszpók változása

Hókuszpók változása.

 Ez a törtènet nem most kezdődött hanem már elég régen. Egy kicsiny faluban ahol icike picike lények éltek. Kék színűk volt és fehér sapkájuk. És, hogy kik voltak ők?

  A Hupikék törpikék! De élt még ott valaki aki ki nem állhata a törpöket. Azon dolgozott, hogy elkapja őket. A macskája mindenhova követte és együtt agyaltak mivel foghatnák el őket. Tervet készített Hókuszpók majd újra ès újra átgondolta és javítgatta azt.

Annyira sokat gondolkodott, hogy bizony nagyon elfáradt. Így lefeküdt ágyába és rögtön elnyomta az álom.  

Álmában igen különös dolgott látott. A Lego gyárban járt ahol a futó szalagról sok- sok kék kis törp pottyant a dobozba. 

- Ez bámulatos.- gondolta magában.

- Mennyi kék kis rémség. És az meg ott mi? Hisz ez egy piros fehér pöttyös gombaház!

Bizony az is volt ott, akárcsak Aprajafalvában. Hókuszpók fogta a házat majd a törpöket és elkezdett velük játszani. Voltak ott még virágok, fák és sok-sok minden más.

Hókuszpók kezdett belejönni a játékba de Szijamijaú váratlanúl ráugrott és így az álmából felébresztette.

- Ó, te nyavalyás macska! Tőled már aludni sem lehet. Pedig milyen nagyszerű álmom volt.  Na megálj csak ezért most elkaplak.

- Mi nyaú! - mondta Szijamijaú.

Gyorsan futásnak erett ki a házból. A gazdája pedig futott utána. Ekkor viszont váratlanul egy nagy gödör termett előtte. A macska ki tudta kerülni de Hóki beleesett. 

- Jaj, jaj én szegény fejemnek. Ez a gödör, hogy a csodába került ide. Cicuskám hol vagy?- mondta kedvesen, és már el is felejtette miért is esett a gödörbe. Menj hozz nekem gyorsan segítséget.

- Mi nyaú. - Persze persze most bezzeg jó vagyok. - gondoltam magában a macska.

Mivel tartott Hókuszpók haragjától így elindult segítségért.

A gödörben hosszú órák teltek el. A segítség csak nem érkezett. Hókuszpók nagyon el volt keseredve. Barátai nem voltak senki nem szerette. Most nagyon magányosnak érezte magát és arra gondolt neki bizony most itt vége. Nem szerette a törpöket ki nem állhata őket, de most nekik is örült volna. Sokág elmélkedett mit is tett. Eddig csak rosszat tudott felsorolni magába. Megfogadta, ha kijut ebből a nagy és hideg gödörből, akkor ő bizony megváltozik.

Sziajamijaú megtalálta a törpöket és elmesélte nekik mi történt. A törp csapat tartott Hókuszpóktól de mégis megsajnálták és a segítségére siettek. Még sem hagyhatják a gödörben. 

Hókuszpók szomorúan ült a hatalmas gödör mélyén amikor meghalotta a macskája hangját.

- Mi nyaú! - hoztam segítséget.

Hóki nagyon megörült. A törpök vittek magukkal egy hosszú kötelet amit egy fához rögzítettek. A végét pedig ledobták a gödörben lévő Hókuszpóknak. A sok kis törp megfogta a kötelet és erősen húzni kezdték. Első próbálkozásra nem sikerült. A törpök minden erejüket össze szedték és csak húzták meg húzták a kötelet. Végül sikerült felhúzniuk Hókuszpókot, aki nagyon hálás volt, hogy megmentették. Hálája jeléül meghívta őket magához vendégségbe és megígérte nekik, hogy többé nem fogja őket bántani. Bocsánatot kért tőlük és őszintén megbánta tetteit.

A törpök nagyon örültek annek, hogy többé nem kell tartaniuk Hókuszpóktól. Boldogan haza mentek. Egy kis varázslat segítségével Törpapa készített ajándékba egy Lego szetett sok apró törppel és egy fenséges gombaházzal. Ezt elvitték a vendégségbe és átadták Hókuszpóknak.

- Nahát micsoda ajándék akár csak az álmomban! Köszönöm szépen nektek kedves kis törpök. Többé nem leszek magányos. Lesz már mivel játszanom! 

  Van, hogy valaminek történie kell ahhoz, hogy tudjunk változni. Hókuszpóknak egy gödör kellett ami ráébresztette milyen magányos és nincs senki aki szeretné.  De a törpök megsajnálták és megmentették. Így barátok lettek és ahol lehetett segítettek egymásnak. Változni sohe sem késő. Hókuszpók és a törpök boldogan és békességben éltek a történtek után.