Hókuszpól és a varázsige

Hókuszpól és a varázsige.

Törpmese
 
Hókuszpók és a varázsige
 
Hupikék törpikék meg nem betegednek!
Támadhat e népre akármilyen kórság.
Fertőzésre soha ők nem vetemedtek,
mert Aprajafalva különleges ország.
 
Ki próbál ártani kis közösségüknek,
szembetalálkoznak rögvest Törpapával.
Számító fogaik vele is meggyűlnek,
és jóságos törpök összetartásával!
 
Hókuszpók egyszer egy varázsigét lopott,
Sziamiaúval, drága Törpapától,
nem tudta, magára igen nagy bajt hozott!
Csak rosszak szenvednek majd a hatásától.
 
Törpökben a jóság, ellenmérget termel.
Minden átkos kórra és sok gonoszságra,
nem tudta, hogy abban van egy titkos rejtjel,
gyorsan visszaüt rá, ha rosszul használja.
 
Először a füle nyúlt meg akkorára,
(Dumbo irigyelné egy másik meséből!)
hogy a fülcimpája már bokáját látta.
Sziamiaú meg dőlt a röhögéstől!
 
Orrán százszorosra nőtt a bibircsóka,
szeme úgy kigúvadt a hátát is látta!
Legszívesebben egy lyukba elbújt volna.
Akkorra már tettét bizony nagyon bánta.
 
-Sziamiaú, te ne röhögj úgy rajtam!
Rohanj el de tüstént Aprajafavába,
mondd el Törpapának betegséget kaptam!
Hozzon egy varázsszert gyorsan a rontásra.-
 
Indult a rossz macska pedig azt sem tudta
hupikék törpöket vajon hol találja,
hangosan vihogott, mindig újra, s újra
faluig hallatszot a hahótázása.
 
Lustitörp málnásban éppen eltöltötte
ahogy mindig máskor kivett pihenőjét,
Sziamiaú meg ott termett mögötte.
-Vigyél Törpapához. Ha jót akarsz, önként.-
 
Törperős erdőben rég Lustit kereste.
Jól tudta az erdőt gonosz macska járja.
Málnás elé nem rég ő egy csapdát tett le,
s a vihogó macsek azt bizony nem látta.
 
Akkor is röhögött, amikor a csapda
hangos csattanással fogságba ejtette,
-Hívjátok Törpapát.-röhögés rángatta.
-Hókuszpóknak nagyon fura lett a teste!
 
Törpapa szólt halkan: -Ott már nincs rám szükség.
Néhány nap, s elmúlik a rontás magától.
Bolond lennék ha a lopásokat tűrném.-
Hókuszpók tán rájön, máskor lopjon, mástól!
 
2022.01.03.
 
(kép: Gargamel)Törpmese