Hunor,a hűséges házőrző

Hunor,a hűséges házőrző.

Kedves Gyerekek!

                                                                                                                                                                                  Most elmesélem nektek Huncsi kutya történetét,aki tizenöt éven keresztül teljesített az embereknél szolgálatot.Házőrző volt,ő ezért született. Honnan is kezdjem,hogy megértsétek?

       Amikor a Földön egy Lélek szomorúvá,magányossá válik,akkor az állatmennyországban  nagy sürgölődés támad.Hirtelen felbolydul minden,mint amikor mi fontos telefonhívást kapunk.Azonnal szükség van egy Lélekmentőre.

Hogy kik a Lélekmentők?Ők az őrzőink,akik vigyáznak ránk;főleg az érzékeny szívünkre,nehogy menthetetlenül összetörjön fájdalmában,amikor megsebesülünk.Mert az emberi szív igen sérülékeny,könnyen sebezhető.Általában egy emberöltő alatt ezer darabra törik,és az a feladatunk,hogy ezekből a szerte-szét tört darabokból végül gyönyörűen csillogó drágakövet,egy igazi gyémántszívet rakjunk össze.Ez nagyon-nagy kihívás,az Élet nagy feladata.Ezért is nevezik Életfeladatnak.

Hunor kutyánál maradva,őt egy igen szomorú esemény szólította a Földre.Lélekmentő társának-Szandinak-letelt a kutyaszolgálat,és visszatért állattestvéreihez.A család,ahol hat évig áldásos tevékenységét végezte,új vállalkozásba kezdett,pincészetet nyitott.Növelte az objektumot, és ez már komolyabb ,összetettebb tudást igényelt.Hunor kutya pedig valóban jó kiképzést kapott.

Bizony,az állatlelkeket tanítják,képezik a bolygójukon,hogy pontosan beteljesíthessék küldetésüket.Nekik ez egy állati jó küldetés.Izgatottan várják,nagy-nagy igyekezettel készülnek rá.Hogy kik képezik őket?Hát,az angyalok.Azok a jótét lelkek,akik összekötik az Eget és a Földet.Akiknek fent és lent,kint és bent teljesen mindegy.Ők mindenütt ott vannak,ezért bármikor hívhatjuk őket,csak a nevüket kell tudni,és a varázsigét.De erről majd egy másik alkalommal mesélek

.A Nagy család-,mert így hívták őket-öt tagú volt.Apa,Anya,és a három lány.A legkisebb lány Villő,különösen félt mindentől.Főleg az állatoktól,de legfőképpen a kutyáktól,azoknak is az ugatásától.Ezért a hűséges Hunor kutya feladatai a következők voltak:

1.Apát megtanítani szeretni,és rendszeretővé válni.

2.Lucát és Noémit,a két nagyobb lányt  kigyógyítani a gyászból,amit Szandi házőrző elvesztése miatt éreztek.

3.Villőt  pedig megtanítani az állatszeretetre.

 És volt még az Anya,aki maga is őrző volt.Ő értett az emberek és az állatok,de még a növények,csillagok és ásványok nyelvén is.Ti úgy mondanátok,hogy angyal,de szívőrző volt.Azért volt itt,hogy az ezer darabra tört szívű embertársainak kedvességével,jóságával,megértésével segítsen.

Bizony,ez volt a legnehezebb vállalás,mert Huncsi kutya tudta,hogy ha a küldetés véget ér,őrző társa szívében újabb törés keletkezik...Ez lesz az utolsó.Nagyon kellett rá vigyázni.Elvégre a tizenöt év alatt(ami kutya időszámítás szerint százöt év)az Anyának is gyémántszívűvé kellett válnia.

És teltek-múltak az évek,nyárra ősz jött,majd télre tavasz.Hunor megélt három költözést ,két falut,három házat,s közben a lányok felnőtté váltak.Még Villő is felnőtté érett,betöltötte a tizennyolc évet.Az apa a szülői házban maradt,s az Anya..nos,igen,ők az angyalos házba költöztek,és az öreg kiskutya,-mert az marad ő örökre-velük ment.Itt tizenegy hónapot töltöttek együtt,bár Ticsike,Ticsitutya,Tutyika,-ahogy gazdaasszonya nevezte a legvégén,ment volna már az övéihez,várták.De az Anya még nem állt készen.Az utolsó törésig még várni kellett.És vízkeresztkor,amikor a csillagok a legfényesebben ragyogtak,Huncsi kutya útnak indult.A tornácos ház verandáján,a kedvenc fekhelyén ,míg gazdája és megszelídített kisgazdája simogatták,ő szép csendesen elaludt.Most ott ragyog az égbolt fénylő csillagai között,de ha valaki szíve nagyon sajog a bánattól és a szomorúságtól,újra leszületik.

Csak a mesémnek van vége...

                        -Szívőrző-