Kép forrása: Despositphotos
Indiana Jones Csepelen.
– Hogy az a veszett füstifecske csípje meg! – eresztett meg egy káromkodást Ifjabb dr. Henry Walton Jones, ismertebb nevén Indiana Jones, vagy röviden Indy, miközben hiába keresgélte ikonikus ostorát a XXI. kerületi kis garzonban, ahol jelenleg élt.
Sokakban, joggal, felvetődött a kérdés, miképpen kerülhetett a bálványozott hős Csepel szép szigetének ezen elhagyatott zugába. Nos a válasz elég prózai. Miután az USA már nem tartogatott számára újabb kihívásokat, így vendégprofesszorként tanított szép hazánk Régészeti Egyetemének Pajszerológiai tanszékén.Magyarországon talált meg azokat a kihívásokat, amiket az USA egyetemein már nem talált meg.
A mai kaland. amire készült már erősen megviselte az idegeit. Hónapok óta kutatott egy szinte misztikus kincs után hiába, de érzései szerint ma talán sikerrel járhat. Még a frigyláda felkutatása sem emésztette fel annyi energiáját és tette próbára találékonyágát, mint mai kalandja tárgya. Végre korbácsát is megtalálta a sraphelt sütőjében,ahová az este tette száradni, miután beleejtette a WC csészéjébe. Fejébe csapta kalapját és belevetette magát az ismeretlenbe.
– A lakbért ne felejtse! – kiabált utána Durci Frigyes a házmester, miközben a lépcsőn haladt lefelé a célja felé. Nem is vett tudomást a felszólításról, de azért megszaporázta a lépteit és kilépett a Pitypang utcai bérház előtti térre.
Félmeztelen gyerekek futottak a betonon egy erősen megviselt labda után, miközben Indy a buszmegálló felé tartott. A közösségi közlekedést vette legszívesebben igénybe, miután múlt héten Tóth őrmester a körzetis megbüntette gyorshajtásért, mert a lovával nagy tempóban igyekezett a kincs nyomába, miután a szomszéd Gazsi remek információkkal szolgált a hollétéről. Persze Gazsi átverte, amit ezer forintja bánt. A szíve a torkában dobogott miközben célja felé zötykölődött a buszon. Talán ma sikerül megszereznie, gondolta miközben a verejtéket törölgette a homlokáról.
Az ütött - kopott bérház régen talán mutatós homlokzatára felpillantva Indy érezte, itt az idő. Belépett az ajtón és polcok között araszolva csillogó szemmel nézett az egyik tárolóra. Ott volt. Aranysárgán csillogott a félhomályban. Végre megtalálta!
Mindjárt két egyliteres napraforgó olaj csillogott a kisbolt egyik polcán, mely felé Indy áhitattal nyúlt.
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
Ezt a mesét írta: Erdős Sándor Meseíró, író, költő
Erdős Sándor vagyok 1972-ben születtem Mosonmagyaróváron. Tanulmányaimat Budapesten folytattam, mint vegyész és tíz évig a fővárosban éltem, mielőtt szülővárosomba visszahívott a szívem. Nős vagyok 2 fiú és 2 lány édesapja, akik már kirepültek a családi fészekből és önálló életet élnek. Három unokával is megajándékoztak az elmúlt években. Az irodalom szeretete a családomból hozott örökség és nagyon fontos a számomra...