Karácsonyi történet

Karácsonyi történet.

     Karácsonyi történet

Apró, vékony leányka áll, ünneplője rajta

Bájos lokni, pörgős szoknya az a fodros fajta.

Gombra tágult szemeivel a kulcslyukra tapad

Fellépett, hogy jobban lásson, kicsit inog a pad.

Elküldték egy kis időre szobájába várni

Nem szabad most a kislánynak összevissza járni.

Mert érkezik a Jézuska, sok neki a dolga

És ha ebben megzavarná nem jó dolog volna.

De azt tudja mikor végez megszólal a csengő

Nincs is ennél édesebb hang, lágyan selymes, zengő.

Valamit hall, földre huppan, itt a jelzés végre

Örömében táncra perdül s feltekint az égre.

Én Istenem, jó Istenem megkapom mit vártam?

Azt a csodás képeskönyvet, amit akkor láttam,

Mikor az én anyukámmal könyvesboltban voltam

Egy kicsikét behisztiztem és toporzékoltam.

Azóta már megtanultam türelemmel lenni

Ilyenkor kell, anya szerint, mély levegőt venni.

Ha szeretném tegyek róla, Jézuskának írjak

Karácsonyig jó kislányként viselkedni bírjak.

Betartottam, bár nehéz volt, én mindent megettem

Első szóra lefeküdtem s tündi-bündi lettem.

Kibírtam mert erős vagyok, szüleimnek hála

Remélem a könyvem itt van, Jézuskánál, nála.

Hadarta és úgy átrohant a szomszéd szobába

Mint mesében vadász elől a vasorrú bába.

Fenyő alatt csomagolva várta ajándéka

Ki ismerte egyből látta mi lesz a szándéka.

Szavak nélkül rávetődött, mint egy japán ninja,

Hogy a jussát minél előbb meg is kaparintsa.

Simogatta, csókolgatta a megszerzett könyvet

Kacagott majd szeme sarkán elmorzsolt egy könnyet.

Azóta is úgy alszik el kilenc óra táján

Mese után elnyugodva mosollyal a száján.