LÉTEZNEK AZ ŰRLÉNYEK? Ebben a mesében IGEN!

LÉTEZNEK AZ ŰRLÉNYEK? Ebben a mesében IGEN!.

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy lány, akit úgy hívtak, hogy Emili. Hatodikos volt és a Szekeres Gábor Általános Iskolába járt. 12 éves volt.

Egyszer furcsa dologra lett figyelmes. Azt vette észre, hogy valami mintha zuhant volna az égen, de nem törődött vele, mert azt hitte, hogy csak rosszul látja. Aztán hallott egy nagy puffanást a kert felöl. Na, azt már megnézte és látott egy nagy furcsa valamit. Közelebb lépett és megpillantott három különös lényt.

- Ááá! Itt vannak az űrlényeeeek!!! – kiáltja.

- Psssssz! – csitította el az egyik űrlény.

- Ti meg kik vagytok? – kérdi Emili.

- Én Mokk vagyok, ő a rokonom Mopp, ő pedig Hopp. – szólt kedvesen Mokk.

- Mopp mopp mopp mopp. – mondta Mopp.

- Mit mondott? – kérdi Emili.

- Azt, hogy őt azért hívják Moppnak, mert csak azt tudja mondani, hogy Mopp. – feleli Mokk.

- Mopp mopp. – szólt Mopp.

- Most azt mondta, hogy igen, ez így van. – válaszolt Hopp.

- Amúgy engem azért hívnak Hoppnak, mert eléggé ügyetlen vagyok. – mondta Hopp, miközben ahogy száll ki az űrhajóból elbotlik.

- Ó, amúgy engem Emilinek hívnak. És neked Mokk jelent valamit a neved? – kérdezi Emili.

- Persze, azt jelenti vicces, bátor, kedves. – válaszolja Mokk.

- Ez igaz is rád.- jelenti ki Emili. Jut eszembe, ha még itt akartok maradni, akkor valahogy álcáznotok kell magatokat.

- Én növénnyé tudok változni. – mondja Mokk.

- Mopp mopp mopp.- feleli Mopp.

- Azt mondja, hogy ő felmosó moppá tud változni. Én meg székké. – szólt Hopp.

- Az nagyon jó lesz. És most irány be a házba mielőtt észrevesznek! – mondta Emili és beszaladtak a házba.

Pár perccel később Emili anyukája hazajött.

- Szia, Emili! – köszön neki az anya.

- Ó, ez anya! Máris hazajött! Gyorsan olvadjatok be! – mondja sürgetve Emili. Szia, anya! – köszön vissza.

- Emili megkérhetlek valamire? – kérdi az anyukája.

- Persze! – felei Emili.

- Megtöltenél egy locsolókannát vízzel?

- Naná!

Miután Emili megtöltötte a kannát, odaadta az anyukájának és felment a szobájába leckét írni, az anyukája meg elment virágot locsolni. Megöntözött minden kaktuszt, nárciszt, tulipánt, rózsát. Szegény Mokk annyira jól álcázta magát, hogy még őt is meglocsolták és hogy ennyi ne legyen elég, még túl is öntötték és a víz a padlón landolt. Emili anyukája (Elizabeth) ki is ment a fürdőszobába egy felmosó moppért, és persze hogy Moppot hozta ki feltörölni a vizet! Utána annyira elfáradt, hogy leült egy székre, pontosabban Hoppra. Elizabeth zsebéből kilógott egy kis zsebkendődarab és az jól megcsikizte Hopp orrát.

- Hapci! – kiáltott Hopp és összerogyott, de szerencsére Elizabeth nem ütötte meg magát.

- Anya, mi történt? – kérdezte Emili, miközben lerohant a lépcsőn.

- Összerogyott a szék. – feleli az anyukája.

- Ő nem szék, hanem Hopp. – vágja rá Emili.

- Kiiii?

- Ez egy hosszú történet. – legyint Emili.

- Van időm.

Emili elmagyararázta ezt az egész sztorit és nagyot nevettek az egészen. 

Vége