Mátyás királyt leszúrták!.
Mátyás királynak valamikor réges-régen, mikor ű uralkodott, nagyon sok irigye vót. De Mátyás király sok közzül nem tudta elképzelni, hogy mék a rossz. Mer amék legszebben beszélt, legjobban színeskedett neki, az vót a legnagyobb irigye. Hát Mátyás király mindég bánkódott ezen, hogy hát, mék is lehet neki a legnagyobb irigye.
- Hm! Na jó!
Majd ű egy alkalomkor bennt a minisztériomba felhozta ezt a beszédet. Hát a miniszterek mindég azt monda, hogy:
- Felséges atyám! Mihint észreveszed eztet, mindján rögtön akasztófa neki!
Na de Mátyás király nem vót olyan lelkű, Mátyás király megbocsátott mindenkinek. Majd Mátyás király eccer elment egy másik faluba szíjjelnézni a szegények közzé. Hát a szegények közt szíjjelnézett, de kit keresett meg mindég, a hajdúkat. Mer ezelőtt nem vót rendőrség, hanem hajdúnak nevezték. Megfogott egy hajdút. Persze ű nem királyi ruhába vót, hanem parasztruhába vót, és mondta neki:
- Mondja mán hajdu bácsi, mennyit fizetnek magok a szegény zsellérembereknek egy napra?
Hát mondta:
- Nyócvan krajcárt, hetven krajcárt!
- Ajajaj! De keveset!
Azt mondja:
- Hát kérem szépen - azt mondja -, itt annyit ér!
- Mán - azt mondja -, én is dolgoznék, de ezt keveslem! Inkább megyek másfelé!
Na ugyi mán itt megtudta, hogy mi a fizetés. Elment egy másik községbe. Na, mikor elment egy másik községbe, ott is érdeklődik a hajduktul.
- Mondja mán hajdu! Mit fizetnek magok egy napra?
Hát ez még kevesebbet mondott, mint a másik.
- Én istenem, szegény japán népeimet ennyire sajtolják! Muszáj leszek - azt mondja - minden községbe szíjjelnézni! Így elpusztul a népem!
Na, Mátyás király nem is ment tovább, hanem hazament. Hazament Mátyás király. Elvacsorált. Másnap reggel elfröstökölt. Mátyás király kiment. A félrevaló dógát végezni. Egy huncut álnok, ez meg lehúzódott bennt a reterájba. Egy nyársat magáho vett. Mátyás király, mikor legjobban végezte a dógát, végigtoszította rajta a nyársat. De Mátyás király félrefordult egyenesen, és azt kiáltotta:
- Szúrjad, szúrjad! Most szúrod ki Magyarországrul az igazságot!
"Meghalt Mátyás király ekkor?"
Meghalt, rögtön. El is temették!
Kállósemlyén (Szatmár megye)
A mű forrása: https://mek.oszk.hu/ - Mesék és mondák Mátyás királyról
Válogatta és szerkesztette: Kríza Ildikó
Erre a népmesére a Nevezd meg! - Így add tovább! 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0) Creative Commons licenc feltételei érvényesek. További információk: https://creativecommons.org/licenses/by-sa/3.0/deed.hu
Forrás: https://mek.oszk.hu/
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
Egyszer volt hol nem volt, az Óperenciás tengeren túl, ahol a kurta farkú malac túr, egy falu. A falu nem akármilyen falu volt ám! Ismerték itt az összes mesét, ami csak a világon létezett. ...
Elolvasom
Kovácsné Demeter Monika Iringó
Meleg nyári nap volt, Anya az erkélyen teregetett. A szemközti fáról átszálltak a cinegék és adogatták a csipeszeket, amikkel a kihúzott kötelekhez lehetett rögzíteni a ruhákat. A ki...
Elolvasom
Odafenn a magasban,hol a Hold s a Nap is él,felhők kacajától hangosa végtelen, tágas tér. A kékszín égen csend honol,harmónia, békesség,csak a felhők udvarábanhangoskodik sok csöppség. Neveletlen, apró felhők,ille...
Elolvasom
Hol volt, hol nem volt, volt egy Boldog világ, hol az emberek nem ismerték gonoszságot. Náluk nem létezett, csak a szeretet. Gyönyörű helyen éltek, a fák pompáztak, a virágok illatoztak, az emberek mos...
Elolvasom
Ezt a mesét írta: MEK Magyar Elektronikus Könyvtár
Még 1995-ben lett a mek.iif.hu szerver az Elektronikus Könyvtár központi szolgáltatása. 1996 és 2002 között - nagyon sok ember önkéntes munkájának és néhány intézmény támogatásának köszönhetően - több mint 4 ezer darabra nőtt a könyvtár állománya, havi 60-70 ezerre a látogatóinak száma, s kialakult a jelenlegi gyűjtőköre: A MEK-ben csak magyar nyelvű vagy magyar ill. közép-európai vonatkozású, tudományos, oktatási vagy ...