Medve bocs és a mézes lepény

Medve bocs és a mézes lepény.

Megy  a  medve    jön  a  medve,

Brummog-brummog   jó  a  kedve.

Mancsában  fog   mézes  lepényt,

Kezdi   befalni     az     egészt.

Nyúl    a  mókus   észre  vették,

Adj  belőle   nekünk  kérték.

Nocsak  komák  mit  akartok,

Nemkaptok    mert,   éhes   vagyok.

Meghallotta     medve     mama,

Mit   mondott  a    bocsi    fia.

Dörmögi   ne  legyél   irigy,

Ők  a  kedves   barátaid.

Olyan  nagy     adj   nekik,    egyék,

Testvériesen    osztd   azt    szét.

Brummog    egyet     orra   alatt,

Gyertek    ide  jut  még   falat.

Leültek  egy   fatörzsére,

Mondja  törjetek   belőle.

Kiváncsi  volt  nyúl a  mókus,

Mi  lehet    finom   illatos.

Még  ilyet   ők   nem   is   ettek,

Szagjától   éhesek   lettek.

Látszott    ahogy   nyáluk  csorog,

Hangosan   meg    hasuk    korgott.

Le  is  törtek   egy   darabot,

Nekik   bizony   nagy  falat   volt.

Ízlelték   és   kóstolgatták,

Fejüket    meg   csóválgatták.     

A     nyúl  szája    össze   ragadt,

Mókus  mancsa    össze    tapadt.

Ragadt     kicsit     mézes    lepény,

Ezért   aztán    volt    nevetés.

Amit  kaptak    ették    falták,

Valahogy  de   bedurmolták.

Kérdezte   tőlük    medvebocs,

Ízlik     e   nektek   medve   koszt.

Mondta   nyúl  neki   furcsa   volt,

Nálunk    lenni    ez    nemszokott.

Mamám   készít   répa   tortát,

Azt  szeretjük    mi   igazán.

Mondta  mókus  ízlett   komám,

Otthon    készül    magos   tortám. 

Legközelebb   ha   erre  járunk,

Mindkettőből    mi     megkínálunk.