Kép forrása: saját
Mese egy bátor kisfiúról..
Mese egy bátor kisfiúról.
Endrének - szeretettel Csupitól.
Egyszer volt, hol nem, Álomországban nagyon nagy készülődés volt. Egy csuda kedves kisfiút vártak, akit meg akartak jutalmazni az álmok tündérei.De kezdjük az elején.
A kisfiú, akiről a történet szól, 4 esztendős múlt, rövid barna hajú, és szép barna szemű. Nagyon szeretett elmélyülten játszani, olyankor nem is lehetett őt zavarni, hiszen ez igen fontos dolog egy gyerek számára.
Kedvenc játéka a rendőr autókkal és a rendőrökkel volt kapcsolatban. A Rendőrségen és a környező utcákban folyamatosan nagy nyüzsgés és harc folyt a lusta rendőrök meg az okos, és ügyes rablók között. A fogdákból a betörők sűrűn kiszabadultak és fenyegették a Donáti utcai emberek életét. A járőrautók pedig folyton keresték őket, de nem jártak szerencsével a furfangos rablók ellen. Így aztán az utca lakói úgy határoztak, hogy majd ők segítenek a szegény rendőröknek, hogy rend és béke legyen az otthonuk körül. Elkészült a lakók napirendje, mikor kik mennek járőrözni.
Elindult hát a Papa, a kisfiú és a kutyája a felelősségteljes útra. Felfegyverkeztek, vittek magukkal egy kitömött harisnyát a békétlenek rendszabályozására.
Ahogy az utcán haladva keresik az elkövetőt, egyszer csak a kisfiú kutyája szimatot fog, beszalad a közeli park sötét fái közé, hangosan csaholni kezd a kis gazdája felé fordítva a pofácskáját. A kisfiú odaszalad és meglátja a fa mögött bujkáló rablót, kezében egy pénzes zsákkal. Gyorsan kikapja a zsákot a kezéből és odaadja a Papának. Ezután hárman közrefogják a rablót, akinek elmondja a kisfiú, hogy az Anyukája bíró,és el fogja ítélni. Azonnal telefonálnak a Rendőrségre, hogy jöjjenek azonnal. A rendőrök pillanatok alatt megérkeznek és megdicsérik a kisfiút hogy ilyen intelligens kutyája van. A Papa büszkén néz a fiára hogy segített a tolvajt rendőrkézre juttatni.
Aznap este amikor a kicsi -és most már elárulom, akinek a neve Endre,- lefeküdt aludni, azonnal álomba merült, és Álomországban járt. Az álmok tündérei virágokkal feldíszített kapuban vártak rá, majd kézen fogva behívták, elárasztották őt játékokkal, és sok- sok csokoládéval. Reggel nehéz volt ebből az álomból felébrednie.
Amikor óvodába ment, az utcában már mindenki tudott a kisfiú hősiességéről, és bátorságáról. Az óvodában megdicsérte az Óvó bácsi és a gyerekek. Őt pedig örömmel töltötte el a tudat, hogy ezt véghez tudta vinni. Innentől fogva bízott magában, mert tudta, hogy megállja a helyét mindig és mindenhol.
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki hozzászól!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
Ezt a mesét írta: Martin Viktória /Csupi/ amatőr író
Martin Viktória vagyok, Csupi néven bébiszitterként dolgoztam egy jó nevű ügynökségnél. A munkám egyben a hivatásom is volt. A kicsiket nagymamaként szerettem, és rengeteg saját mesével leptem meg. Nem volt ez különösebben nehéz, mert a társaságuk mindig felüdített. Egy alkalommal megesett, hogy egész délután folyamatosan mondtam a történeteimet. Később - rekedten a sok beszédtől -, jólesően olvastam a s...