Kép forrása: pixabay.com
Méz–szőke kisleány.
Méz–szőke kisleány,
Útjában ingovány.
Szerelem szoknyája,
Rügyező virága.
Aranyfény hajában,
Boldogság nyomában.
Szívében kívánság,
Sugárzó ifjúság.
Szeretne szeretni,
Ragyogást remélni,
Tavasznak örülni,
Csodákat megélni.
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
Egyszer volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, volt egy gazdag, büszke, ágáló ember. Egyszer elküldte a két kisfiát a szomszéd faluba a vásárba, hogy vásároljanak maguknak egy-egy furulyát. Az e...
Elolvasom
Volt egyszer a világon egy czigány és egy molnármester, ki a czigánynak komája volt.Egy bizonyos napon a czigány vagy félvéka buzát fölvetett a hátára s elment a komájához a malomba őrletni; de mig a molnár...
Elolvasom
Kovácsné Demeter Monika Iringó
Ott, ahol a felhők arany és ezüst színben tündökölnek, volt egy királyság, melynek uralkodója mindenkitől féltette egyetlen gyermekét. Ahogyan teltek-múltak az évek a királylány e...
Elolvasom
Hol volt, hol nem volt, az óperenciás tengeren túl, sőt még azon is túl élt egy kislány, Csenge. Egy olyan faluban lakott, ahol mindenki gyermek volt és nagyon-nagyon alacsony. De valahogy a mi Csengénk...
Elolvasom
Ezt a mesét írta: Sylvia Benczik meseíró
Sylvia Benczik vagyok, meseíró. Máig emlékszem arra a napra, 16 éves voltam akkor, amikor bátorságot merítve előző írásaimból, elkezdtem írni az első regényemet. Kavargó gondolataim kitörni készültek szűkre szabott külső világomból, és szépen, lassan összefüggő történetté formálódtak. Érdekes és izgalmas érzés volt alkotni, az alkotás öröme azóta is, sok-sok éve velem van, hozzám tartozik... Költözéseim során ...