Mi bújik meg a betűk mögött

Mi bújik meg a betűk mögött.

1. Fejezet: Az első nap

2. Fejezet: Az írás óra

3. Fejezet: Élmények

4. Fejezet: Hullámzó számtan

5. Fejezet: A másé, mindig jobb

6. Fejezet: Ariel birodalma

7. Fejezet: Amerika kapitány-farsangi bál

8. Fejezet: Mindenki egyért, egy mindenkiért

9. Fejezet: Nemtudomka

10. Fejezet: Vakáció

1.Fejezet: Az első nap

Ahogy mentünk reggel az iskolához, kérdezgettem anyut: -milyen lesz a tanár néni? Lesznek barátaim, ismerőseim? Mit fogunk azzal a sok mindennel csinálni, amit kapunk? Mikor színezhetek, azzal a sok szép színes ceruzával?

Anyu annyit felelt, legyél türelmes, majd mindent megtudsz időbe!

Odaértünk az iskolába, anya bekísért a tanterembe, megsimogatta az arcom és azt mondta, eljött a nagy nap... mindenre választ kapsz, csak figyelj oda, amit Piroska néni a tanárnéni mond!

A teremben már sok volt a gyerek. Rám mosolygott Piroska néni és azt mondta keress egy helyet az egyik padba. Másik padból, integetett egy fiú...ide-ide gyere mellém, legyél a padtársam! -kis tűsi haja volt. Rámosolygott, nyújtotta a kezét-én Levi vagyok, leszünk barátok? Panni vagyok - feleltem szűkszavúan!

Piroska néni a becsengetés után, felolvasta a névsort, kit hogy hívnak és mik az iskolába a szabályok.

De én nagyon sokat fészkalódtam, nagyon untam…-nem bírok a padba ülni...Jaj de uncsi, ez mindig így lesz? Izgalmasabbra számítottam. Mikor fogják a nevemet felolvasni?

Ahogy felnéztem a tanító néni háta mögött a táblára, amire valami volt írva- de még elolvasni nem tudtam - ÉVNYITÓ az első betűje az É betű rám kacsintott. Azt hittem, hogy Levi is látta-Kérdeztem tőle láttad? Nem-Levi ebből nem vett észre semmit. A betű csak nekem kacsintott.

2. Fejezet: Írás óra

Mindennap valamivel megismerkedünk, most írás óra lesz mondtuk egymásnak Levivel. A kikészített csíkos füzetbe írunk a grafit ceruzával, mondta a tanító néni. Akkor mutatom a táblán: a szára egyenes és az alja szép gömbölyű, ez a U- vagyis a bögre betű, mondta a hang. Levinek nagyon szépek voltak, ahogy oda pillantottam. Jaj de szép lett, majdnem felkiáltottam! A jól sikerült betűkből pöttyös bögrét láttam, a füzetbe gőzölgő kakaóval. Félhangosan elkezdtem motyogni - egy pöttyös bögre! Hát te, hogy kerültél ide? - kérdeztem tőle... Ha figyelmes leszel, akkor még másokkal is találkozhatsz- válaszolja a pöttyös bögre.

3. fejezet: Élmények

Alig vártam, hogy vége legyen a tanításnak és jöjjön értem anyu. Jaj rezeg a telefon, anya üzent valamit...mondtam Levinek. Benyomtam a gombot, megszólalt anya hangja - egy kicsit késni fogok addig várj az udvaron! Játszunk addig fogócskát és már Levi nekilódult- te vagy a fogó kiabálta! Anya, anya képzeld mi történt, rohantam anya felé, amikor megérkezett! Sok sok pöttyös bögrét írtam a füzetbe, majd megmutatom. Nagyon örülök, hogy minden nap új felfedezéseket teszel az iskolába- mondta anya és magához ölelt.

4. Fejezet: Hullámzó számtan

Piroska néni előkészítette a számtan órához a kellékeket. A képet amin párban van a cseresznye, a dobókockát és felrajzolt a táblára a kettest. Munkafüzetbe elő van írva. Rajzoljunk a kettesnek a kecses nyakat, mondta Piroska néni. Sorba egymás mellé írjuk, amíg tökéletes nem lesz. Kecses nyaka és hullámzó alja egyszer csak megmozdult és egy hattyú elkezdett úszni a hullámzó vízen. Majd megjelent még egy és még egy amíg a sor végéig nem értem.

5. Fejezet: A másé, mindig jobb

Jaj de jó! Élesen megszólalt a csengő, ami az óra végét és a szünet kezdetét jelezte. Jaj, én nagyon éhes vagyok - mondja Panni. Levi te mit hoztál uzsira? -elővettük az uzsis dobozunkat. Hát én ezt nem szeretem, húztam a számat -Levi nyújtotta az övét, mint egy igazi gavallér. Cseréljünk... Hhhmm, ez nagyon finom mondták és falatoztak a gazdát cserélt uzsonnából! Ezt hallottam már valahol, hogy a másé mindig jobban ízlik és vígan falatoztak tovább!

6. fejezet: Ariel birodalma

Jaj annyira várom már, hogy fürödjünk- mondta Levi. Én is várom- felelte Panni. Tavaly nyáron karúszóval elég jól ment már, de hát anélkül?!

Az úszásoktatást nem Piroska néni tartja, de én elhatároztam, hogy minden tanító szóra figyelni fogok ami arra szolgál, hogy okosabb legyek!

Ha mindenki készen áll- hangzott el a vezényszó-… akkor nagy levegő, benntart... és ráhasonlunk a vízre, kezünket kinyújtva- így megmutatom- mondta, az úszómester.

Minél többet próbáltam annál tovább tudtam a víz alatt maradni az úszószemüveggel, de még láttam is a víz alatt. Levi, uszonyunk lett, mint Arielnek a víz alatti hercegnőnek! Jaj de csodás, amint mozgatni kezdtem a lábam -az uszony- átváltozott és haladtunk a vízbe.

Amint felmentem a felszínre levegőt venni vissza változott az uszony lábbá és mi szárazföldi iskolás gyerekekké. A sípszó az óra végét jelezte...de kár felfedeztük volna a víz alatti birodalomat.

7. fejezet: Amerika kapitány- Farsangi bál

Úgy izgulok, hogy ki minek fog belöltözni, van aki elárulta minek, de nem mindenki... én sem árultam el. De amikor megláttam azt a sok királylány, akkor egy kicsit elment a kedvem, mert én is királylánynak öltöztem. Velem szembe jött egy Amerika kapitány-na kit kell megmenteni?- mondta Levi… a hangjáról megismertem! Jaj de csodás...ha ez a sok királylány veszélybe kerül, lesz aki megmentse.

Elkezdődött a felvonulás... sorban mentünk a színpadra, indián, kakukkos óra, királylány, boszorkány, bohóc, vadász. Piroska néni -a tanár néni is beöltözött Pöttyös Pannának. Amikor én következtem, majd kiugrott a szívem annyira izgultam, hogy hasra esek.

Gyönyörű voltam, sokkal szebb mint a többi királylány! Utánam érkezett Amerika kapitány, hogy megmentse a bajba jutott királylányokat.

A felvonulás után elkezdődött a zene és minden jelmezes elkezdett táncolni. Addig míg kihirdetik, melyik osztály kapja meg a fődíjat egy tortát, aminek tetején egy farsangi szemüveg volt.

Csináljunk szelfit: mondtam az osztálytársaimnak... legyen megörökítve a farsangról egy csoportkép...-csíz- mondtam és a telefonnal egy pár képet készítettem.

8. Fejezet: Mindenki egyért, egy mindenkiért

Nagyon vártuk már az osztálykirándulást a turulmadárhoz. Lentről már láttuk a nagy madarat, de messziről nagyon kicsinek látszik. Piroska néni azt mondta be fogunk menni a barlangban is. Valamikor a falu népe odamenekült a törökök elől. Hallod ezt Panni, jaj de érdekes, majd én kardommal megvédem a barlangot és már el is kezdte a fiúk között toborozni az önkénteseket. Titkos katonai csapatot szerveztem, mondta Levi oda pendelülve Piroska néni elé. A bejáratot megvédjük az ellenséggel szemben. Levi, te mindig meg tudsz lepni!- mondta a tanárnéni.

Amikor a barlangba mentünk felmásztunk egy sziklára és mivel visszhangzott, ez nagyon tetszett mindenkinek! Egy mindenkiért, mindenki egyért- vízhangzott Levi… magasba emelve, láthatatlan kardját!

Ezzel a hatalmas madárral jó lenne repülni! Én nem félnék a magasban, mondtam Levinek. Levi rávágta én sem.

9. Fejezet: Nemtudomka

Az erdei asztalokhoz telepedtünk le az uzsonnával. Ha mindenki megette- mondta a tanárnéni, utána mindenki kap egy fagyit, amiért ilyen fegyelmezettek voltatok.

Sorban állunk, fagyis néni mindenkit kérdezett: milyet adhatok? Gyere utánam mondta, Levi az én párom Panni, mondta a többieknek. Amíg vártunk Levi kérdezgetett, milyen fagyit szeretsz? Csokit, epret, vaníliát? Nehezen tudok dönteni...(Hát nem tudom)

Milyet adhatok kérdezte fagyis kanállal a néni? Tessék mondani: Nemtudomka fagyi van?

Mert Panni azt szeretne... Természetesen! Itt mindenféle van és már nyújtotta is a fagyit. Én ezt a kék rágógumis fagyit kérem, mondta Levi! Üljünk le a fűbe- mondtam a barátomnak... hűű de finom ez a nemtudomka fagyi. De csak azért, mert te kérted Levi! Megkóstolod ?- nyalj bele a fagyiba...na milyen? -ugye hogy finom? ...hát nem tudom mondta és megvonta a vállát.

10. Fejezet: Vakáció

Most amikor már megtanultunk mindent, amit egy elsősnek tudni kell-mondta az osztályfőnök a bizonyítványosztáson. Hamar elszaladt ez a tanév. Nem csak írni, olvasni, számolni tanultatok meg. Barátságokat kötötetek, csapattá kovácsolódtatok. A következő tanévre is maradjon meg a kíváncsiságotok, a lelkesedésedetek- mondta Piroska néni. Amikor kézbe kaptuk a bizonyítványt, boldogan ültünk egymás mellett Levivel, büszkén néztük a bizonyítványunkat mindketten. Ez gyerekjáték volt mondtuk! Na ki tudja megmondani, mi bújik meg a betűk mögött- kérdezte a tanár néni? Mi tudjuk – jelentkeztünk egyszerre: A TUDÁS