Miközben sétálgattam


https://webshop.meskete.hu
  • 2023.
    feb
  • 28

 Egy nap az egyik legjobb barátnőm felhívott, hogy szeretne találkozni velem. Megbeszéltük, hogy mikor és hol lenne jó nekünk találkozni.
El is jött az a várva várt nap. Ahogy útban voltam a barátnőm felé, megláttam egy fényes valamit a földön. Gyorsan ...

Kép forrása: pixabay.com

 Egy nap az egyik legjobb barátnőm felhívott, hogy szeretne találkozni velem. Megbeszéltük, hogy mikor és hol lenne jó nekünk találkozni.

El is jött az a várva várt nap. Ahogy útban voltam a barátnőm felé, megláttam egy fényes valamit a földön. Gyorsan közelebb mentem, hogy szemügyre vegyem a dolgot. Az a fényes valami egy kulcs volt. Sietve odamentem a barátnőmhöz, és elújságoltam neki. Ő azonnal azt tanácsolta, hogy minél hamarabb keressük meg a kulcsnak a gazdáját, mert biztosan fogják keresni.

Vissza is mentünk oda, ahol a kulcsot kaptam, de látszólag az égvilágon senki sem kereste. Miután egy ideig vártunk, a barátnőm arra lett figyelmes, hogy egy nyíl van a földre rajzolva. Éppen ezért mi elkezdtünk a nyíl után menni. Mikor már a végéhez értünk, volt ott egy barlang. Nagyon féltünk bemenni, mert koromsötét volt ott bent. Végre aztán vettem a bátorságot, és bementem. De persze csak félig, merthogy tovább nem lehetett menni, olyannyira sötét volt minden.

Szóval inkább hazamentünk, majd én másnap egyedül visszamentem. Vittem magammal egy jó nagy elemlámpát is, hogy tudjak bemenni. Vettem tehát a bátorságot, és ismét bementem. A barlangnak a közepén volt egy kicsi lyuk. Gondolkodtam, hogy azon keresztülmenjek-e. Végül aztán csak bementem. Ott lent a legalján volt egy kicsi ajtó, amely zárva volt. Már akartam is visszafele fordulni, amikor hirtelen eszembe jutott, hogy hát van nekem egy kulcsom! Nagy szerencsémre éppen betalált, s kinyílt az ajtó. Mögötte volt egy másik világ, amely tele volt állatokkal.

Beléptem hát. Bent találkoztam egy szép kicsi kutyával, aminek szép fehér, göndör szőre és kék szeme volt. Nagyon jól telt ott a nap, de már ideje volt hazamennem. Megkerestem hát az ajtót és hazamentem.

Elmeséltem ezt a dolgot a barátnőmnek, és másnap visszamentünk. Azóta is megvan ez a hely, és visszajárunk ide, valahányszor rossz kedvünk van. És képzeljétek, én mindig is nagyon féltem minden kutyától, de hála ennek a varázslatos helynek, többé már nem kell félnem tőlük.

Andrási Alexa, amatőr

Ezt a mesét írta: Andrási Alexa amatőr

Andrási Alexa vagyok, 12 éves. Sáromberkén, egy romániai faluban járok iskolába, jelenleg ötödikes vagyok. Szeretek iskolába járni és olvasni.


https://webshop.meskete.hu

Vélemények a meséről

Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!