Mikulás

Mikulás.

Tulok Teréz

Mikulás

December van. Előveszi szánkóját a Mikulás.

Nem lehet már tovább várni. Hamarosan indulás.

Fúj a szél és esik a hó, előkerül a bunda.

Jó melegen felöltözik, úgy indul el az útra.

Az út szélén a kalapját lengeti a hóember.

Didereg és mégis örül hogy itt van már december.

Puttonyában a szakállas órák hosszat kotorász,

előhúz egy sapkát, sálat: - No hóember, te se fázz!

Mellette egy kis nyúl fut el: - Állj meg csak Tapsifüles!

Mit kérsz? Káposztát vagy répát? Választani is lehet.

Minden deres. Az ablakon

a hideg tél kopogtat.

Reggelire Nyulam-bulam

sárgarépát ropogtat.

Néki nem kell sapka meg sál,

meleg van a bundában.

Meg néha egy kicsit fél is,

kimelegszik

futtában.

Idén Róka Komáéknak

nem jár semmi ajándék,

kifosztották a tyúkólat,

sírnak Kukorikáék.

Kint a réten hóban-fagyban

didereg az

őzike.

Néki illatos szénát visz.

Csalogatja:

- Jöjj ide!

Mackóékra nincsen gondja,

oda nem kell mennie.

Egész család békén alszik,

nincs szükségük semmire.

Mindenkinek jut ajándék,

senki sem szomorkodik.

Mire üres lesz a nagy zsák,

minden cipő

megtelik…