Kép forrása: pixabay.com
Nagytakarítás az erdőben.
Palkó nyuszi szomorkodott,
fejcsóválva bosszankodott.
Jaj, de sokan szemetelnek!
Ez ellen én mit tehetek?
Hozta vödrét, igyekezett
eltüntetni szeméthegyet.
Papírt, s a sok műanyagot,
amit valaki épp eldobott.
Jött sok állat segíteni,
jó érzés volt összefogni.
A sok kis kéz serénykedett,
A munka így hamar meglett!
Kiírták az erdőszélre:
Ne szemetelj az erdőbe!
Kérjük mindig betartani!
Otthonunkat nem bántani!
Eltűnt gyorsan a sok szemét,
tiszta lett az erdő, s a rét.
Palkó nyuszit megdicsérték,
a tisztaságot ünnepelték!
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
Kisétáltam holnapután a Szen’mártoni ártérre, hogy búzavirágot ültessek. No, képzeljétek csak el, ahogy átsétáltam a hídon, találtam a földbe szúrva egy kardot. Méregettem, nézegettem, forgattam a levegőben...
Elolvasom
Lukrécia a tyúkudvar régi lakója, egyik reggel, egyszerre futott össze az új tarajos tyúkóllakóval. - Kié ez a tojás? - kérdezte Lukrécia. - Tényleg! Kié? - nézett kíváncsian a tojásra az új lakó. - És...
Elolvasom
Kovácsné Demeter Monika Iringó
A kert kopáran terült el. A környéket nem borította hó, bár egy kevés pár napja leesett, de szinte azonnal el is olvadt. A nap gyengéden sütötte a fák ágait, a házak falát, az emberek olyk...
Elolvasom
Ezt a mesét írta: Sylvia Benczik meseíró
Sylvia Benczik vagyok, meseíró. Máig emlékszem arra a napra, 16 éves voltam akkor, amikor bátorságot merítve előző írásaimból, elkezdtem írni az első regényemet. Kavargó gondolataim kitörni készültek szűkre szabott külső világomból, és szépen, lassan összefüggő történetté formálódtak. Érdekes és izgalmas érzés volt alkotni, az alkotás öröme azóta is, sok-sok éve velem van, hozzám tartozik... Költözéseim során ...