Nap Királylány

Nap Királylány.

A Nap királylány fényfolyón keresztül, a nap útjáról repült a hold udvarába. Nem ivott és nem evett olyan szent poharakból, aminek ne lett volna valamilyen misztifikuma. Táncot jár fényt teremt ősi táltos szívvel. Átváltozott oroszlán testbe és kiugrott a Napból a földre, egy mezőre a tó parton ült mint egy szobor. Megszólalt benne az őslélek ki Istentől való. Napházáig lesz beavatásod, vízben égben, és földön. Varázsló szívvel hozol majd fényt a földre, ne feledd mondta, mikor aszíve keresi csodákat, a lélek csodákra lehet képes. De olyan szent poharakból is ittál amiből nem lett volna szabad. Ezért megkell küzdened és bizony megkell tisztulnod a fényben, beavatásokat fogsz kapni a fekete párductól, ezután a tóból kiugrott a fekete párduc az oroszlánnak és elharapta a torkát, ezután vakitó fehérséget látott a napkirálylány látta az oroszlán testét a parton feküdni a pérduc eltünt a koronájával együtt. Így a napkirálylányból a totem állata és koronája nélkül , árgyélus királylány lett.Elvesztette az oroszlán erejét,amit visszakell szereznie egyedüll. Szent szellem jeleket küldött neki a galambokkal üzenetet hoztak neki a napkirálytól. Az üzenet az volt hogy visszakell szereznie az oroszlánt és lehorgonyozni a földre a fényt. A királylány elkezdte röptetni a galambokat,táncot jár ősi táltos szívvel.Türkizkék ruhában tánncol horkokat csinál kötelekből hogy a felhőket megfogja. Feljebb és feljebb emelkedik.A felhők fölé ér egy fehér sűrű kör felhőből kinyúlt egy kéz, az ősapja a nagy varázsló megfogja akezét, felhúzta a mennyország kapuján.A varázsló óriási volt felhő volt az íróasztala, mosolygott a lányon kedvesen, a varázsló támaszkodott.A királylány újongott hogy odaért az ősapjához. A varázsló levette köpenyének palástját, hosszú szakállas öreg úr feje tetején kopaszodik a haja szakálláig ér.A királylány akkora mint az ő kisujja. Mutató újávval körbeforgatja, addig jár kortáncot járva míg ki nem szédül árgyélus királylány szerepéből. Feje középjén hegyes csúcsos koronáját visszakapta, rubint smaragd ,citrin, ásványokkal díszes. Csónak jön felé , elé ér partot. Beszálla csónakba, lengeti a fátylát ő a csónak voitorlája , spárgába ül, két keze csónak elejének orrában vezeti a folyamon magát. Vízfolyáson csurog kanyarodva ahola víz és Nap útja egybefolyik, a víz útja véget ért, már a fény folyóban úszik. Már a Nap útján evez fény spirál útján jár eggyé vált a fénnyel. A fátylát rátekeri a fényfolyósóra, azon kapaszkodva feljebb és feljebb mászik felfelé kapaszkodva. Hogy visszatérjen a Nap útjáról. Kezeit kinyújtja két oldalra, tenyerét az ég felé fordítja, és beugrik a víz alá. lábait spiccbe zárja a válláról leköti a palástot. Majd megfogja két oldalon minden sarkánál összefogja, majd dereka köré csavarja , megpróbál tengeri csikó mozgással egyre feljebb emelkedni. Nem kell sietni szólt a varázsló , ne kapálózz visszatalálsz az élet vizéből is. Testet öltött a nappal és vízből oroszlánként ugrott ki, fénykardját felvette mikor visszatért a Napkapun, Napkirályságnak házából ezzel szúrta le a fényt a földre. Táncot jár fényt teremt ősi táltos szívvel, mikor a szív keresi a csodákat annak a lelke csodákra lehet képes