Néptalányok


http://mocorgohaz.hu/
  • 2023.
    aug
  • 25

I.Egy kis hófehér mezőben  Buzog két gyönyörves forrás;  Életből életet szíva,  Hallgat tőle sírás-rívás.   Édesb a czukornál,  Csurgón csurgott méznél,  Hajnali álomnál,  Mazsolás rétesnél. 1)    II.Valamit látok, megvallom;  Mégis azt a panaszt hallo...

I.

Egy kis hófehér mezőben
Buzog két gyönyörves forrás;
Életből életet szíva,
Hallgat tőle sírás-rívás.
Édesb a czukornál,
Csurgón csurgott méznél,
Hajnali álomnál,
Mazsolás rétesnél. 1)


II.

Valamit látok, megvallom;
Mégis azt a panaszt hallom:
Hogy egyiknek, kedvezek, -
A másiknak, bút szerzek. 2)


III.

Kecskének kezébe,
Szöcskének zsebébe
Eszközül szolgálok,
Százszor számítva is
Négy betűből állok.
Két első betűm jelent:
Oktalannak házát;
Utolsó kettő pedig:
Világszép állatját.
Ha van elsőbe' lakód:
Nyergeled a hátát. 3)


IV.

Egy kis fris mezőben terem
Csak két alma,
A mely mellett forog
A nyájasság malma.
Gyócs annak fedele,
Nem tatárka szalma,
A ki kitanálja
Nyugodott alatta. 4)


V.

Ház vagyok, de nem palota,
Laknak születésem óta.
Ütés verés
A fizetés.
Oktalan jár szavam után,
Találja ki mindezek után. 5)


VI.

Egy gazdánál négyen vagyunk,
Pár, párjával igaz testvér.
Hájat eszünk s ha koplalunk:
Belünk azt csikorogva kér.
Hegyen-vőlgyön kergetődzünk,
Forogva egymás után futunk,
Soha egymást utól nem érjük,
Mégse' válhatik el utunk. 6)


VII.

Hallottál-e csodát
Hatot e világon?
Hetediket mondok -
Minden ráhallgasson!
Gyors paripa nyargal
A hitvány bárányon,
Meg nem tántorodik,
Sőt nyerít vastagon. 7)


VIII.

Kerek mint az alma,
Piros mint a rózsa;
Rétes, de nem béles,
Ettem, de nem édes. 8)


IX.

Három lába,
Egy farka,
Ma is volt a
Markomba. 9)


X.

Kivűl, szőrös,
Belűl, nedves;
Legényeknek
Igen kedves. 10)


XI.

Mért sír dórika?
Azért sír dórika,
Hogy nincs vér a derekába. 11)


XII.

Tündér vagyok,
És látható,
Tenger vagyok,
Nem úszható;
Viz is vagyok,
Nem iható;
Testem pedig
Nem fogható. 12)


XIII.

Alma vagyok,
Fán nem termett;
Élő engem
Holtan evett. 13)


XIV.

Mond meg fiú, hogy hívják -
Mint e mesébe írják -
Azt a nagy szemfedelet,
Mely ki- s betakarva volt
Haldokló anyánk felett. 14)


XV.

Mig fiatal: leáll neki,
Ha megvénül: feláll neki. 15)


XVI.

Mondj nekem oly vizet -
Ha felelni mernél -
A melyik szélesebb
Mélységes tengernél;
Mégis ha bele mégysz,
Alig ér bokáig.
Mondjad hát, ne törjed
Az eszed sokáig. 16)


XVII.

Hácskón jőttem, hácskón mentem,
Arany gyűrűm elvesztettem;
Hold meglátta, nap felkapta,
Csillag kebelébe dugta. 17)


XVIII.

Nagyobb egy lónál,
Kisebb egy disznónál;
Mégis befér a lócza alá. 18)


XIX.

Amott egy fa
Ága nélkül,
Rászállt madár
Szárnya nélkül;
Mind megette
Szája nélkül. 19)


XX.

Sírok-rívok, mindig sírok,
A testemmel mig csak bírok.
Annál jobban, ha fölvesznek,
Annál jobban, ha letesznek. 20)


XXI.

A hol van ni Dávid háza,
Vonóját hogy húzza-rázza;
Tizenkétszer összerontja,
Tizenkétszer újból rakja. 21)


XXII.

Mi lehet az az erős állat,
Mely maga elbír egy házat. 22)


XXIII.

Köny nélkül sir dórika,
Vér nélkül van dereka.
Sirását nem csitítjuk,
Sőt magunkat vidítjuk. 23)


XXIV.

Néma vagyok, holtan élek;
Én általam mégis élnek.
Ha tökütött nem az eszed;
Ha nyelvemen tud a nyelved:
Te általad élve élek,
Néma létemre beszélek. 24)


XXV.

Kerek erdőt járattam,
Marok vesszőt vágattam,
Megjegyeztem:
Otthagytam;
Érte mentem:
Elhoztam. 25)


XXVI.

Ide hallgassatok,
Arra a mit mondok:
Mi állat, a melynek
Négy lába, négy szeme,
Huszonnégy a körme? 26)


XXVII.

A kertembe' van egy fa,
E fának van több ága;
Fatetején van egy ház,
Abba' egy- vagy háromszáz. 27)


XXVIII.

Zöld burokba' születtem,
Mikor aztán nagy lettem,
A nadrágom kifeslett
És az úrfi leesett. 28)


XXIX.

Pehely vagyok, de nem lúdé,
Víz is vagyok, de nem kúté,
Tápláló édes testén,
Bunda vagyok tél idején. 29)


XXX.

Senki, És, Valaki
Laktanak egy házban.
Elment Senki vadászni,
Valaki madarászni:
Ki maradt otthon? 30)


XXXI.

Fót hátán, fót,
Soha tű benne nem volt. 31)


XXXII.

Miből lettem, megmondandom, -
Megfejtés, nem én gondom:
Fából vagyok, vasból vagyok,
Hogyha használsz, hasznot hozok.
Ha pihenek: szegen ülök;
Ha dolgozom: nem csücsülök.
Mint gyűrűnek nincsen vége:
Úgy nem akadsz az enyémre. 32)


XXXIII.

Ércz levén, tudok szólani,
Tüdő nélkül kiáltani,
Az élőket hivogatom,
A kimultakat megsíratom. 33)


XXXIV.

Világszép éltembe,
Lyuk volt én palotám,
Mig ágaskodhattam,
Fekete volt ruhám;
De már holtom után,
Veres az én ruhám.
Ha te kitanálod:
Úgy leszesz jó komám. 34)


XXXV.

Vadon a hazája,
Van derék bundája;
Sokszor midőn lánczos:
Igen furcsa tánczos;
Lomhán jár, kel, forog,
Ha szól, mindig morog;
Soha sincs jó kedve:
Mi ez, ha nem....? 35)


XXXVI.

Anyám volt a gáton,
Tűzön vala gomba,
Jó vala Gálnak dolga,
Míg anyja vala Gálnak. 36)


XXXVII.

Ép' ilyen;
Szarka átszáll a tiszán,
Hordóbor az oldalán,
Kutya űl a farkán,
Szalonna függ az állán. 37)


XXXVIII.

Piros vagyok mint a rózsa,
Kerek mint a krajczárocska;
Fehér ajtó szélén ülök...
Találjátok ki, mit őrzök? 38)


XXXIX.

Az egész világot átéri,
Mégis egy tyúk átlépi. 39)


XXXX.

Fehér a földje,
Fekete a magva,
Lúd szántja,
Ember hajtja. 40)


XLI.

Lepke röpül szárnyatlan,
Ne kérd: mennyi? számatlan!
Jő egy ember lábatlan,
Mind megeszi szájatlan. 41)


XLII.

Fúrták, faragták;
Mégis feneketlen hagyták. 42)


XLIII.

Magasabb a toronynál,
Vékonyabb a zsinórnál. 43)


XLIV.

Se' ablakja, se' ajtaja;
Mégis négyen laknak abba'. 44)


XLV.

Úton megyen döndörre,
Hátán viszi kenderét.
Ha nem szánnám döndörét:
Meggyújtanám kenderét. 45)


XLVI.

Körül-körül csupa fa,
A közepe nyi.. ha.. ha. 46)


XLVII.

Még az apja megse' lett,
Már a fia sindelez. 47)


XLVIII.

Hídon megyen, nem dobog,
Vízen megyen, nem locsog,
Sáron megyen, nem pocsog. 48)


XLIX.

Ha leteszik is sír,
Ha felveszik is sír,
Ha szomszédba viszik is sír. 49)


L.

Ha rám nézesz, visszanézlek;
Ha rám nevetsz, lenevetlek;
Tiszta, igaz és hű vagyok,
Zsákba macskát nem árulok. 50)


LI.

Midőn egy magyar leánytól azt kérdezték, hogy hány éves, következőleg válaszolt:

Én, annyi a mennyi! az anyámasszony két annyi, az apámuram pedig öt évvel idősb anyámasszonynál, mindhármunk ideje pedig száz esztendő.

Kérdés: hány éves volt a leány, az anya és az apa? 51)


LII.

Midőn egy másik magyar leány előtt, ki lúdjait hajtogatta hazafelé, valaki azt találta mondani: amott megyen húsz lúd, az imigy felelt:

Akkor volna az húsz lúd, ha annyian, meg fél annyian volnának!

Kérdés: hány volt a lúd? 52)


LIII.

Mennyi ez? három öreg, hat nagy, kilencz südő, hat malacz? 53)


LIV.

Egyszer két deák kapott egy kulacs bort, melyben épen nyolcz itcze bor volt. Minthogy kiki a maga borát máshol akarta megpityizálni; minthogy semmiféle mérőedényök nem volt, csupán két kulacsuk, még pedig az is az egyik három és a másik ötitczés: kérdés, hogy mérhették kétfelé a bort, hogy sem az egyik, sem a másik meg ne csalódjék? 54)


LV.

Ha egy véka búza harmincz garas: mi az ára egy három garasos czipónak? 55)


LVI.

Mikor fél a nyúl? 56)


LVII.

Hogy van az: hogy félszemü ember többet lát egy szemével, mint te kettővel? 57)


LVIII.

Ki tud minden nyelven beszélni? 58)


LIX.

Mi ez? erdőben-berdőben fejetlen kutya ugat. 59)


LX.

Miféle kő van legtöbb a vízben? 60)


LXI.

Mi nélkül nem lehet el a szántás? 61)


LXII.

Hogy lehetett az, mikép Putnokon az országos vásár alkalmával egy disznó Hétfelé szaladt? 62)


LXIII.

Hány tojást tudnál éhomra megenni? 63)


LXIV.

Mikor lehet a vizet rostában hordani? 64)


LXV.

Hogy van az: hogy a szomszéd faluban fát vágnak, mégis ide hull a forgácsa? 65)


LXVI.

Amott van azon a fán húsz veréb, ha én abból tizet lelövök, hány marad a fán? 66)


LXVII.

Láttál-e már kenderből tornyot? 67)


LXVIII.

Mi nem rezeg a malomban? 68)


LXIX.

Miért hunyja be szemét a kakas, mikor kukurikul? 69)


LXX.

Mi áll a vásárban három lábon? 70)


LXXI.

Mi van ebben a házban csinálás, fúrás-faragás nélkül? 71)


LXXII.

Mikor fut a hegy a nyúlnak? 72)


LXXIII.

Mi áll egyenesen az ágyban? 73)


LXXIV.

Hány szeg kell a jól elkészített vasas szekérbe? 74)


LXXV.

Volt-e nálatok estve? 75)


LXXVI.

Mi az? ágzik-bogzik, mégsem virágzik? 76)


LXXVII.

Hány hét varjú? 77)


LXXVIII.

Mire esik a nyúl mikor meglövik? 78)


LXXIX.

Mi fa nem ég meg a tűzön? 79)


LXXX.

Hol nem lophat a tolvaj semmit? 80)


LXXXI.

Hogy irnád le egy betűvel ezt a szót: Izsák? 81)


LXXXII.

Mi hasonlít legjobban egy fél szalmaszálhoz? 82)


LXXXIII.

Melyik a legtűzesebb ló? 83)


LXXXIV.

Mit tud a néma legjobban? 84)


LXXXV.

Hol kaszálják a szénát? 85)


LXXXVI.

Micsoda ló lát hátul is oly jól mint elől? 86)


LXXXVII.

Melyik a legszúrósabb tő? 87)


LXXXVIII.

Hány évig tartott a harmincz éves háború? 88)


LXXXIX.

Mikor nedvesül meg a föld eső, hó és öntözés nélkül? 89)


LXL.

Micsoda állat bír el egy házat? 90)


LXLI.

Hány hét a világ? 91)


LXLII.

Mi eszi meg magamagát. 92)


LXLIII.

Ha lelked tenyérre teszed:
Vizet velem nem merítnél,
Ha mérés közt Mathusálem
Életet s még annyit élnél.
Asszonyok megtánczoltatnak;
Mégis vernek agyba-főbe...
Találj ki, hogyha nem korpa,
De fris ész van a főbe. 93)

 


A mű forrása: https://mek.oszk.hu/ - Eredeti népmesék
Válogatta és szerkesztette: Merényi László
Erre a népmesére a Nevezd meg! - Így add tovább! 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0) Creative Commons licenc feltételei érvényesek. További információk: https://creativecommons.org/licenses/by-sa/3.0/deed.hu

MEK, Magyar Elektronikus Könyvtár

Még 1995-ben lett a mek.iif.hu szerver az Elektronikus Könyvtár központi szolgáltatása. 1996 és 2002 között - nagyon sok ember önkéntes munkájának és néhány intézmény támogatásának köszönhetően - több mint 4 ezer darabra nőtt a könyvtár állománya, havi 60-70 ezerre a látogatóinak száma, s kialakult a jelenlegi gyűjtőköre: A MEK-ben csak magyar nyelvű vagy magyar ill. közép-európai vonatkozású, tudományos, oktatási vagy ...


https://webshop.meskete.hu

Vélemények a meséről

Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!