Néptalányok

Néptalányok.

I.

Egy kis hófehér mezőben
Buzog két gyönyörves forrás;
Életből életet szíva,
Hallgat tőle sírás-rívás.
Édesb a czukornál,
Csurgón csurgott méznél,
Hajnali álomnál,
Mazsolás rétesnél. ¹⁾

II.

Valamit látok, megvallom;
Mégis azt a panaszt hallom:
Hogy egyiknek, kedvezek, -
A másiknak, bút szerzek. ²⁾

III.

Kecskének kezébe,
Szöcskének zsebébe
Eszközül szolgálok,
Százszor számítva is
Négy betűből állok.
Két első betűm jelent:
Oktalannak házát;
Utolsó kettő pedig:
Világszép állatját.
Ha van elsőbe' lakód:
Nyergeled a hátát. ³⁾

IV.

Egy kis fris mezőben terem
Csak két alma,
A mely mellett forog
A nyájasság malma.
Gyócs annak fedele,
Nem tatárka szalma,
A ki kitanálja
Nyugodott alatta. ⁴⁾

V.

Ház vagyok, de nem palota,
Laknak születésem óta.
Ütés verés
A fizetés.
Oktalan jár szavam után,
Találja ki mindezek után. ⁵⁾

VI.

Egy gazdánál négyen vagyunk,
Pár, párjával igaz testvér.
Hájat eszünk s ha koplalunk:
Belünk azt csikorogva kér.
Hegyen-vőlgyön kergetődzünk,
Forogva egymás után futunk,
Soha egymást utól nem érjük,
Mégse' válhatik el utunk. ⁶⁾

VII.

Hallottál-e csodát
Hatot e világon?
Hetediket mondok -
Minden ráhallgasson!
Gyors paripa nyargal
A hitvány bárányon,
Meg nem tántorodik,
Sőt nyerít vastagon. ⁷⁾

VIII.

Kerek mint az alma,
Piros mint a rózsa;
Rétes, de nem béles,
Ettem, de nem édes. ⁸⁾

IX.

Három lába,
Egy farka,
Ma is volt a
Markomba. ⁹⁾

X.

Kivűl, szőrös,
Belűl, nedves;
Legényeknek
Igen kedves. ¹⁰⁾

XI.

Mért sír dórika?
Azért sír dórika,
Hogy nincs vér a derekába. ¹¹⁾

XII.

Tündér vagyok,
És látható,
Tenger vagyok,
Nem úszható;
Viz is vagyok,
Nem iható;
Testem pedig
Nem fogható. ¹²⁾

XIII.

Alma vagyok,
Fán nem termett;
Élő engem
Holtan evett. ¹³⁾

XIV.

Mond meg fiú, hogy hívják -
Mint e mesébe írják -
Azt a nagy szemfedelet,
Mely ki- s betakarva volt
Haldokló anyánk felett. ¹⁴⁾

XV.

Mig fiatal: leáll neki,
Ha megvénül: feláll neki. ¹⁵⁾

XVI.

Mondj nekem oly vizet -
Ha felelni mernél -
A melyik szélesebb
Mélységes tengernél;
Mégis ha bele mégysz,
Alig ér bokáig.
Mondjad hát, ne törjed
Az eszed sokáig. ¹⁶⁾

XVII.

Hácskón jőttem, hácskón mentem,
Arany gyűrűm elvesztettem;
Hold meglátta, nap felkapta,
Csillag kebelébe dugta. ¹⁷⁾

XVIII.

Nagyobb egy lónál,
Kisebb egy disznónál;
Mégis befér a lócza alá. ¹⁸⁾

XIX.

Amott egy fa
Ága nélkül,
Rászállt madár
Szárnya nélkül;
Mind megette
Szája nélkül. ¹⁹⁾

XX.

Sírok-rívok, mindig sírok,
A testemmel mig csak bírok.
Annál jobban, ha fölvesznek,
Annál jobban, ha letesznek. ²⁰⁾

XXI.

A hol van ni Dávid háza,
Vonóját hogy húzza-rázza;
Tizenkétszer összerontja,
Tizenkétszer újból rakja. ²¹⁾

XXII.

Mi lehet az az erős állat,
Mely maga elbír egy házat. ²²⁾

XXIII.

Köny nélkül sir dórika,
Vér nélkül van dereka.
Sirását nem csitítjuk,
Sőt magunkat vidítjuk. ²³⁾

XXIV.

Néma vagyok, holtan élek;
Én általam mégis élnek.
Ha tökütött nem az eszed;
Ha nyelvemen tud a nyelved:
Te általad élve élek,
Néma létemre beszélek. ²⁴⁾

XXV.

Kerek erdőt járattam,
Marok vesszőt vágattam,
Megjegyeztem:
Otthagytam;
Érte mentem:
Elhoztam. ²⁵⁾

XXVI.

Ide hallgassatok,
Arra a mit mondok:
Mi állat, a melynek
Négy lába, négy szeme,
Huszonnégy a körme? ²⁶⁾

XXVII.

A kertembe' van egy fa,
E fának van több ága;
Fatetején van egy ház,
Abba' egy- vagy háromszáz. ²⁷⁾

XXVIII.

Zöld burokba' születtem,
Mikor aztán nagy lettem,
A nadrágom kifeslett
És az úrfi leesett. ²⁸⁾

XXIX.

Pehely vagyok, de nem lúdé,
Víz is vagyok, de nem kúté,
Tápláló édes testén,
Bunda vagyok tél idején. ²⁹⁾

XXX.

Senki, És, Valaki
Laktanak egy házban.
Elment Senki vadászni,
Valaki madarászni:
Ki maradt otthon? ³⁰⁾

XXXI.

Fót hátán, fót,
Soha tű benne nem volt. ³¹⁾

XXXII.

Miből lettem, megmondandom, -
Megfejtés, nem én gondom:
Fából vagyok, vasból vagyok,
Hogyha használsz, hasznot hozok.
Ha pihenek: szegen ülök;
Ha dolgozom: nem csücsülök.
Mint gyűrűnek nincsen vége:
Úgy nem akadsz az enyémre. ³²⁾

XXXIII.

Ércz levén, tudok szólani,
Tüdő nélkül kiáltani,
Az élőket hivogatom,
A kimultakat megsíratom. ³³⁾

XXXIV.

Világszép éltembe,
Lyuk volt én palotám,
Mig ágaskodhattam,
Fekete volt ruhám;
De már holtom után,
Veres az én ruhám.
Ha te kitanálod:
Úgy leszesz jó komám. ³⁴⁾

XXXV.

Vadon a hazája,
Van derék bundája;
Sokszor midőn lánczos:
Igen furcsa tánczos;
Lomhán jár, kel, forog,
Ha szól, mindig morog;
Soha sincs jó kedve:
Mi ez, ha nem....? ³⁵⁾

XXXVI.

Anyám volt a gáton,
Tűzön vala gomba,
Jó vala Gálnak dolga,
Míg anyja vala Gálnak. ³⁶⁾

XXXVII.

Ép' ilyen;
Szarka átszáll a tiszán,
Hordóbor az oldalán,
Kutya űl a farkán,
Szalonna függ az állán. ³⁷⁾

XXXVIII.

Piros vagyok mint a rózsa,
Kerek mint a krajczárocska;
Fehér ajtó szélén ülök...
Találjátok ki, mit őrzök? ³⁸⁾

XXXIX.

Az egész világot átéri,
Mégis egy tyúk átlépi. ³⁹⁾

XXXX.

Fehér a földje,
Fekete a magva,
Lúd szántja,
Ember hajtja. ⁴⁰⁾

XLI.

Lepke röpül szárnyatlan,
Ne kérd: mennyi? számatlan!
Jő egy ember lábatlan,
Mind megeszi szájatlan. ⁴¹⁾

XLII.

Fúrták, faragták;
Mégis feneketlen hagyták. ⁴²⁾

XLIII.

Magasabb a toronynál,
Vékonyabb a zsinórnál. ⁴³⁾

XLIV.

Se' ablakja, se' ajtaja;
Mégis négyen laknak abba'. ⁴⁴⁾

XLV.

Úton megyen döndörre,
Hátán viszi kenderét.
Ha nem szánnám döndörét:
Meggyújtanám kenderét. ⁴⁵⁾

XLVI.

Körül-körül csupa fa,
A közepe nyi.. ha.. ha. ⁴⁶⁾

XLVII.

Még az apja megse' lett,
Már a fia sindelez. ⁴⁷⁾

XLVIII.

Hídon megyen, nem dobog,
Vízen megyen, nem locsog,
Sáron megyen, nem pocsog. ⁴⁸⁾

XLIX.

Ha leteszik is sír,
Ha felveszik is sír,
Ha szomszédba viszik is sír. ⁴⁹⁾

L.

Ha rám nézesz, visszanézlek;
Ha rám nevetsz, lenevetlek;
Tiszta, igaz és hű vagyok,
Zsákba macskát nem árulok. ⁵⁰⁾

LI.

Midőn egy magyar leánytól azt kérdezték, hogy hány éves, következőleg válaszolt:

Én, annyi a mennyi! az anyámasszony két annyi, az apámuram pedig öt évvel idősb anyámasszonynál, mindhármunk ideje pedig száz esztendő.

Kérdés: hány éves volt a leány, az anya és az apa? ⁵¹⁾

LII.

Midőn egy másik magyar leány előtt, ki lúdjait hajtogatta hazafelé, valaki azt találta mondani: amott megyen húsz lúd, az imigy felelt:

Akkor volna az húsz lúd, ha annyian, meg fél annyian volnának!

Kérdés: hány volt a lúd? ⁵²⁾

LIII.

Mennyi ez? három öreg, hat nagy, kilencz südő, hat malacz? ⁵³⁾

LIV.

Egyszer két deák kapott egy kulacs bort, melyben épen nyolcz itcze bor volt. Minthogy kiki a maga borát máshol akarta megpityizálni; minthogy semmiféle mérőedényök nem volt, csupán két kulacsuk, még pedig az is az egyik három és a másik ötitczés: kérdés, hogy mérhették kétfelé a bort, hogy sem az egyik, sem a másik meg ne csalódjék? ⁵⁴⁾

LV.

Ha egy véka búza harmincz garas: mi az ára egy három garasos czipónak? ⁵⁵⁾

LVI.

Mikor fél a nyúl? ⁵⁶⁾

LVII.

Hogy van az: hogy félszemü ember többet lát egy szemével, mint te kettővel? ⁵⁷⁾

LVIII.

Ki tud minden nyelven beszélni? ⁵⁸⁾

LIX.

Mi ez? erdőben-berdőben fejetlen kutya ugat. ⁵⁹⁾

LX.

Miféle kő van legtöbb a vízben? ⁶⁰⁾

LXI.

Mi nélkül nem lehet el a szántás? ⁶¹⁾

LXII.

Hogy lehetett az, mikép Putnokon az országos vásár alkalmával egy disznó Hétfelé szaladt? ⁶²⁾

LXIII.

Hány tojást tudnál éhomra megenni? ⁶³⁾

LXIV.

Mikor lehet a vizet rostában hordani? ⁶⁴⁾

LXV.

Hogy van az: hogy a szomszéd faluban fát vágnak, mégis ide hull a forgácsa? ⁶⁵⁾

LXVI.

Amott van azon a fán húsz veréb, ha én abból tizet lelövök, hány marad a fán? ⁶⁶⁾

LXVII.

Láttál-e már kenderből tornyot? ⁶⁷⁾

LXVIII.

Mi nem rezeg a malomban? ⁶⁸⁾

LXIX.

Miért hunyja be szemét a kakas, mikor kukurikul? ⁶⁹⁾

LXX.

Mi áll a vásárban három lábon? ⁷⁰⁾

LXXI.

Mi van ebben a házban csinálás, fúrás-faragás nélkül? ⁷¹⁾

LXXII.

Mikor fut a hegy a nyúlnak? ⁷²⁾

LXXIII.

Mi áll egyenesen az ágyban? ⁷³⁾

LXXIV.

Hány szeg kell a jól elkészített vasas szekérbe? ⁷⁴⁾

LXXV.

Volt-e nálatok estve? ⁷⁵⁾

LXXVI.

Mi az? ágzik-bogzik, mégsem virágzik? ⁷⁶⁾

LXXVII.

Hány hét varjú? ⁷⁷⁾

LXXVIII.

Mire esik a nyúl mikor meglövik? ⁷⁸⁾

LXXIX.

Mi fa nem ég meg a tűzön? ⁷⁹⁾

LXXX.

Hol nem lophat a tolvaj semmit? ⁸⁰⁾

LXXXI.

Hogy irnád le egy betűvel ezt a szót: Izsák? ⁸¹⁾

LXXXII.

Mi hasonlít legjobban egy fél szalmaszálhoz? ⁸²⁾

LXXXIII.

Melyik a legtűzesebb ló? ⁸³⁾

LXXXIV.

Mit tud a néma legjobban? ⁸⁴⁾

LXXXV.

Hol kaszálják a szénát? ⁸⁵⁾

LXXXVI.

Micsoda ló lát hátul is oly jól mint elől? ⁸⁶⁾

LXXXVII.

Melyik a legszúrósabb tő? ⁸⁷⁾

LXXXVIII.

Hány évig tartott a harmincz éves háború? ⁸⁸⁾

LXXXIX.

Mikor nedvesül meg a föld eső, hó és öntözés nélkül? ⁸⁹⁾

LXL.

Micsoda állat bír el egy házat? ⁹⁰⁾

LXLI.

Hány hét a világ? ⁹¹⁾

LXLII.

Mi eszi meg magamagát. ⁹²⁾

LXLIII.

Ha lelked tenyérre teszed:
Vizet velem nem merítnél,
Ha mérés közt Mathusálem
Életet s még annyit élnél.
Asszonyok megtánczoltatnak;
Mégis vernek agyba-főbe...
Találj ki, hogyha nem korpa,
De fris ész van a főbe. ⁹³⁾

A mű forrása: https://mek.oszk.hu/ - Eredeti népmesék
Válogatta és szerkesztette: Merényi László
Erre a népmesére a Nevezd meg! - Így add tovább! 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0) Creative Commons licenc feltételei érvényesek. További információk: https://creativecommons.org/licenses/by-sa/3.0/deed.hu