Nicsak, madarak!

Nicsak, madarak!.

Nicsak! Ott egy kicsi veréb
ami ugrik, sohase lép.
Nincsen gondja sosem egyéb:
magot lelni minél elébb!

Nézd! Az meg a fehér gólya!
Féllábáról néz a tóra.
Kelepel, mert azt tanulta,
fészke mindig visszavárja.

Nini! Ott röppent egy fecske!
Épp most száll le az ereszre.
Villás farkát illegetve
csicseg-ficseg rovart lesve.

Figyeld! A fán ül egy bagoly!
Nappal alszik, ne zsinatolj!
Hogyha huhog, meg ne orrolj!
szerencsét hoz, arra gondolj.

Lám, ott meg egy tubi-galamb!
Párt talál majd mihamarabb.
Turbékolnak, tolluk dagad,
felröppennek, s eláll szavad...

Amerre nézel, madarak?!
És még milyen sokan vannak!
Őket nézni mindig kaland,
de bántani sosem szabad!