Kép forrása: Despositphotos
Őszi kép.
Őszi tájat festene
a kis festőtanonc,
ám nem áll rá a keze
ecsete csak kolonc.
Így a festő kérdezi
társát az ecsetet:
–Ezt a csodás évszakot
festeni hogy lehet?
–Mond, hogy fessük meg az őszt,
hogy lesz valóságos?
–Miképp adom vissza azt
amit szemem látott?
Válaszolt is az ecset
ő ezt bizony tudja,
amikor a színekbe
üstökét bedugja.
–Barnát, sárgát,vöröset
kenek a hajamra,
így ősznek hangulatát
a kép visszaadja.
Úgy is lett, kipróbálta
a festő azonnal.
Nem is vitatkozott most
a fura fazonnal.
Igaz színes a haja
tele van festékkel,
ám a segítségével
végzett is a képpel.
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
A szomszéd kertben élt egy macska, csupaszínű volt a farka. Arca, háta, karma, lába is, meg még tán a bajusza is. A kedvességnek volt a híve, csupaszínű volt a szíve. A kutya, a pocok, a madár, mi...
Elolvasom
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy mókuslány. Az anyukája el akarta küldeni makkot gyűjteni a többi fiatal mókussal együtt. Így szólt: - Elég nagy vagy már hozzá, szinte az összes pöttyöd megje...
Elolvasom
Kovácsné Demeter Monika Iringó
Egy tó közepén állt egy sziget, azon épült öregapó és öreganyó háza. Sok száz évvel ezelőtt az elődeik is ebben laktak, apáról fiúra öröklődött a kis épület. A családjukon kívül senki nem mert itt ...
Elolvasom
Döngics, a méhecske vidáman repdesett a nyári réten. – Csodás ez a nap! Gyönyörűek ezek a virágok! S mennyi nektár vár itt rám!” – zümmögte elégedetten. – Szép napot pipacs és gólyaorr! Neked is sz...
Elolvasom
Ezt a mesét írta: Erdős Sándor Meseíró, író, költő
Erdős Sándor vagyok 1972-ben születtem Mosonmagyaróváron. Tanulmányaimat Budapesten folytattam, mint vegyész és tíz évig a fővárosban éltem, mielőtt szülővárosomba visszahívott a szívem. Nős vagyok 2 fiú és 2 lány édesapja, akik már kirepültek a családi fészekből és önálló életet élnek. Három unokával is megajándékoztak az elmúlt években. Az irodalom szeretete a családomból hozott örökség és nagyon fontos a számomra...