Óz, a nagy varázsló (Színház dalszöveg)

Óz, a nagy varázsló (Színház dalszöveg).

DORKA

A  kansasi   nagy  rónaság  közepén,

Fából  készült   kicsi   ház   áll,  oly  szerény.

A   napsütötte  szikár   területen,

Sok  munkával   épült   fel   nehezen.

 

Még   nem   tudni  holnap   mi   történik,

Hogyan   kezdődik,   miként  végződik.

De   szívem   sok   szeretetre   vágyik,

Boldog  és   szép  mesékről    álmodik.

 

Jött    a   nagy  vihar   és   közeledett,

Mindenki  félt,   elbújt-úgy   meg   ijedt.

A  forgó   szél   felkapta   a  házat,

Messsze    repítette   Dorkáékat.

 

Dorka   és   Totó   messzire  repült,

Mesébe   illő    kalandba   került.

Izgalmat   ígért   váratlan   útjuk,

A  történet  róluk   szól,  hát  halljuk.

 

A  kis   ház   nagy   robajjal  földet   ért,

Tudják,   érzik,  velük  csoda   történt.

A   házból  kilépve   ámulva   néztek,

Csak   álltak    és   mindenbe    gyönyörködtek.

 

Körös-körül     friss,  üde    pázsit   zöldel,

Terebélyes   fák  zamatos    gyümölccsel.

Sok  szép  tollu  madár  repült,  csicsergett,

A   gyönyörű   látvány   mesébe    illett.

Kansastól   Totó    messze   kerültünk,

Vissza   vajon  hogy,  és   merre     megyünk ?

Feléjük    jöttek  furcsa   alakok,

Köszöntek,   mondták   ők   a   murpicok. 

 

Dorka    kérdezte,   hogy  jutnak   haza.

Van  egy   varázsló:  Óz   aki  tudja,

Menjetek   a  sárga  köves  úton,

Utatokon  a  szerencse   óvjon.

Még  nem   tudni    holnap  mitörténik,

Hogyan   kezdődik   miként    végzödik.

De   szívem    sok   szeretetre   vágyik.

Boldog  és   szép   mesékről    álmodik.

 

A   VÁNDORLÓ    DAL

Megyünk  ismeretlen   utak  útján,

Keressük    a   nagy    Óz   birodalmát.

Erdőn-mezőn,   hegyen-völgyön   folyón  át,

A  holnap  hozhat  nekünk   új   csodát.

 

Tudjátok   meg  velünk   mi  történik,

Az   utunkat    izgalmak   kísérik.

Halljátok   és   tudjátok,  hogy  miként,

Járunk  a  mesében   sorsunk   terén.

 

TOTÓ    DALA

Nem  olyan   könnyű   egy   kutya   sorsa,

Csak    akkor,   ha  van   neki   gazdája.

Nevelje   és   sokszor    játszon  vele,

Legyen   neki   gondtalan   élete.

 

A   kutya  tudod   hűséges   barát,

Ügyes,  okos,  figyel,  mindig  vigyáz.

Ugat  és   jelzi,  ha   valaki   jön,

Élet   sem   mindegy,  rossz-e   vagy  öröm.

 

Ha   kedvem    van   játszok,    futkározok,

Mikor   jóllakok,  fekszek,   lustálkodok.

Dorka    kedves  és  jó  gazdám   nekem,

Vele   vagyok   sokszor,   kísérhetem.

 

MADÁRIJESZTŐ    DALA

Alattam  nagy   búzatábla    terül   el,

Gazdám    madárijesztő   bábnak   készített,

Testem    szalmával   tömött,   fejemen  vászon  zacskó,

Arcom  legyen  festett    rám  szemet,  szájat,  orrot.

 

Fejemen   ócska,   hegyes   kék   süveg   lóg,

Rajtam  egy   öltöny,  minek  színe   kopott.

Lábamon   barna,  lyukas   csizmát   viselek,

Nincs    eszem,   madarakat     ijesztgetek.

Fél   szememmel   kacsintok,   fejemmel   biccentek,

Aki  erre    jár,   neki   köszöngetek.

Felnyársalva     éjjel-nappal   karón   lógok,

Egy  dologtól    félek  az   égő   gyufától.

Várom,    hogy    valaki   megmentsen,

Eszem    legyen ,  hogy   mindent   megértsek.

Erre   jött   Dorka    és   megmentett,

Boldog  leszek, ha  értelmet   szerzek.

A   GONOSZ   BOSZORKÁNY    DALA

Eljöttem   hozzátok  a  boszorkány,

Fejemben    mindenféle   tudomány.

Tetteim   a  bűnök   és    ravaszságok,

Nem  nyugszom  míg,   valakit  meg  nem   bántok.

 

Elöttem  a  bűvös   gömb,  kezemben  pálca,

Mikor  dühös  vagyok    szól   haragom   átka.

Féljetek     tőlem,  ahogy  megláttok!

Nem   szeretem,   amit   ti  csináltok.

 

Nagy   még  a   hatalmam,   mindent   látok,

Zúdítom   rátok   a  gonosz   átkot,

Sanyargatok    népeket,   a   fél   világot,

Okozok én  nektek    sok   bosszúságot.

 

A   varázs   tükröm   elött   készülök,

Nagy   a   félelem,   mikor  feltünök.

Nevetek ,  ha   átkommal   lesújtok,

Majd   seprüre   ülök   és   elhúzok. 

 

A   BÁDOGEMBER  DALA

Szerelmes    voltam   egy  nagyon  szép   lányba,

Lusta   öregasszonnyal   élt  az  árva.

Bizony   ő  sosem   akarta,  hogy   férjhez   menjen,

A   gonosz    boszorkányt  kérte, hiúsítsa    meg.

 

Egyszer  az   történt   elvarázsolta    fejszémet,

Fát  vágtam    megcsúszott,  levágta   kezemet.

Majd  lábamat,  fejemet,  ketté   a  testemet,

Így   odalett    eszem,   szívem,   a  szerelem.

 

De   egy   jó   bádogos  mester   segített   nekem,

Kértem    törzset, kezet-lábat  fejet   hegesszen.

Azóta    én   bádogember     vagyok,

Elmúlt   sajnos  minden  boldogságom.

 

Egy   éve    vagyok  itt  bajban   az   erdőben,

Talán   jön  valaki  és   segít    nekem.

Eső   miatt    rozsdás   a  bádog-testem,

Olajozni   kéne,  beállt    mindenem.

 

Segítség   és   aki   hallja   mentsen   ki,

Végre   rám    találtak,  örülök     neki.

Dorka   megmentett, olajoz,  szervizel,

Barátja     és   útitársa    lehetek. 

Smaragdvárosba     velük  megyek,

Óztól     én  is    segítséget    kérek.

Ész    helyett   adjon    nekem   új  szívet,

Szeretni   tudjak   és  boldog  legyek.

 

OROSZLÁN    DALA

Furcsa   egy   rejtély,    gyávának   születtem,

Ha   veszélyt   érzek,  kapál   a   szívem.

Sokszor    azt   érzem   reszket   a  testem,

Nem   lehet,   hogy   egy  oroszlán   ilyen.

 

Mikor  vadászok,   megyek  az  erdőben,

Nem  tudják   gyávaságom,  hogy   én  félek.

Ha   tudnák,   engem   kinevetnének,

Bizony   rám  nézve   ez  nekem   szégyen.

Véletlen   találkoztam      Dorkáékkal,

Észrevették  ők  is   gyávaságomat.

Elmondtam  nekik   történetem,

Nem  láttak   és  nem  hallottak   még  ilyet.

 

Az  oroszlánnak  bátornak  kell  lenni,

Neki   mindig   tekintélyt   is   szerezni.

Smaragdvárosban   van  egy    nagy  varázsló,

Óznak  hívják   csak  ő  segíthet   neki.

 

Ők  nem  bánják,  hogy  velük  megyek,

Az  úton   talán   hasznukra   leszek.

Bátorságot,   tapasztalatot   szerzek.

Hogy  az   állatok   királya   lehessek.

 

FINÁLÉ:  MINDENKI    ÉNEKLI    

A  hosszú    kalandos   utunknak   vége.

Minden   veszélyt   legyőztünk   szerencsére.

Mindenki   megkapta   Óztól,   amit   akart.

Elbucsúztunk   egymástól   jó  barátsággal.

MADÁRIJESZTŐ:

Tele  van   a  fejem   ésszel  és  mindent  megértek.

BÁDOGEMBER:

Van   új  szívem , szeretek-már   boldogan  élek.

OROSZLÁN:

Bátor   vagyok,  van   tekintélyem  és   királyságom.

A   GONOSZ   BOSZORKÁNY:

Annyi   gonoszságot   tettem,   nem  bocsájt  meg  senki   nekem.

TOTÓ:

Amig  élek   gazdámhoz   hű  leszek.

DORKA:

Kansasban   majd  otthon,  csak ülök  és  mesét  mondok.