Kép forrása: saját
Pályaudvar I..
Nagy a nyüzsgés, sok a nagy vonat,
Egy öreg bácsi kártyát forgat.
Ezzel keresi a kenyerét,
Igazságos-e? A nagy fenét!
Hajléktalan fekszik a padon,
Várja, hogy befolyjon a vagyon.
Kéreget egy régi bőrönddel,
Nem is adnak neki örömmel.
A váróban van a jegypénztár,
Az utasoknak jegykincstár.
Mindegyik szürke padja dzsuvás,
De rajta ül egy szőke kutyás.
A síneket éppen javítják,
Ijesztő szerszámmal hasítják.
Lapátolják sorra a követ,
A másik, kalapáccsal dönget.
Most érkezik egy tele vonat,
Ami sínkoronát is koptat.
Integetnek a nagycsaládok,
Mint kecsesebb tánctanárok.
Felcsendül a dallamos szignál,
A sín meg egyre-egyre vibrál.
Utána a hangosbemondó:
Tehervonat közelít! Hahó!
Át is haladt a tehervonat,
De egy másik meg éppen tolat.
És behalad az én vonatom,
Emiatt a tollat lerakom.
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
Ezt a mesét írta: Schmidt Patrik Amatőr író
Sok szeretettel üdvözöllek Kedves Olvasó! Patrik vagyok, 11 éves vasút és rubik kocka szerető gyerek. Nagypapám amatőr versíró, imádom a költeményeit. Mostanában pedig én is a nyomdokaiba léptem, és elkezdtem írni. Fogadjátok szeretettel!