Patics és Bundi a két kis kincskereső

https://ggwebsite.com
A holtág párában úszó vize felett egy gém körözött, lassan ereszkedve keresett magának reggeliző helyet. Mikor leszállt a nádas melletti sekély vízben, apró halak és békák csapatai menekültek előle, nehogy ők legyenek a reggeli falatok.A parton egy kis kunyhó...

Kép forrása: Freepik

A holtág párában úszó vize felett egy gém körözött, lassan ereszkedve keresett magának reggeliző helyet. Mikor leszállt a nádas melletti sekély vízben, apró halak és békák csapatai menekültek előle, nehogy ők legyenek a reggeli falatok.
A parton egy kis kunyhó állt, mellette egy kisfiú vakargatta a fejét. Patics, mert a fiút így hívták elnézett a párában úszó túlsó part felé és a kincs járt a fejében. A kincsről a faluban az öregek meséltek neki, mert mondták a Szigetköz kincseket rejt. Ő el is határozta, hogy ezt a kincset megszerzi, ha törik, ha szakad. Bundival az ifjú félnótás halászlegénnyel szövetkezett is a kincs megszerzése érdekében, ezért éjszakáztak a halászkunyhóban.


-Kelj fel Bundi! – harsogta be a kunyhóba. – Vár minket a kincs.
Bundi kidugta kócos fejét és összerázkódott.
Korán van és hűvös – morogta – nem alszunk még inkább egy kicsit? Talán ha melegebb lesz és kialusszuk magunkat jobb kedvvel megyünk kincset keresni.
-Gyere te naplopó, induljunk. – szólt Patics és már az útra készítette az elemózsiát és az innivalót.
Bundi összeszedte magát és ő is készülődni kezdett, bár közben sűrűn sóhajtozott.
-Ilyen korán, ilyen hűvösben......
Mikor mindketten elkészültek elindultak a közelben kikötött ladik felé. Ez a jármű lesz a társuk a kaland során. Mással nem is jutottak volna sokra, hiszen a Szigetköz vadregényes tájára csak ez való. Mindenfelé víz, ingovány és kisebb-nagyobb szigetek sorakoztak, amiker csak ladikkal tudtak megközelíteni. 
-Mond Patics, hogy néz ki az a kincs? – kérdezte Bundi.
-Nem tudom, de biztosan megismerjük, ha megtaláljuk.
Elhelyezkedtek a ladikban és lassan emelgetve az evezőket elindultak a kalandra. A csendes víztükrön apró buborékok jelezték, hogy halak túrják odalent az iszapot. Egy vidra is elúszott mellettük és szomorúan lógatták a fejüket a parti fűzek. Ahogy haladtak szigetről – szigetre bekukkantottak minden parti üregbe, körbejárták az apró szigeteket tüzetesen megvizsgálva mindent, de kincset nem leltek. Megriasztottak alvó őzeket, vaddisznókat, rengeteg madarat, néhány rókát is, viszont a kutatásuk eredménytelen maradt.
-Menjünk már haza. Panaszkodott Bundi, mikor az ebédre szánt zsíroskenyerüket majszolták a karjukat csapkodva a szemtelen szúnyogokkal harcolva.
-Még azt a nyárast át kellene nézni, lehet hogy ott a kincs. – Mutatott Patics a nem messze húzódó sötét erdőre.
-Oda nem megyek! – mondta riadtan Bundi – úgy hallottam rossz dolgok vannak ott.
-Meg kell próbálnunk. Szedd össze a bátorságodat. Menjünk. – csapott a vállára Patics.


A délután folyamán bejártak az erdőt, ami igaz félelmetes volt, de semmi veszély nem fenyegette őket, viszont pár rókalyukon, meg disznódaginyán kívül nem találtak semmit sem. Lógó orral, dolgavégezetlenül eveztek vissza  a kunyhóhoz, majd indultak a falu felé.
Nehéz lesz elmesélni és beismerni, hogy ennyi kutatás után sem találtak kincset.
Az idős halászok az egyikük udvarán épp a hálóikat szárítgatták, javították mikor a két kincskereső feltűnt.
-Na, mi van ifjúság? Kérdezte őket Cirbolya bácsi a legidősebb halász.
-Nem találtunk kincset, pedig egész nap mentünk, kutattunk. – Válaszolta Patics és erre Bundi is sűrűn bólogatott.
-Nem-e? Akkor az a sok szép sziget, az a rengeteg érdekes állat, a jó levegő és tiszta víz az micsoda? – Kérdezte mosolygós szemmel Cirbolya bácsi.
Patics elgondolkodott ezen, lehajtotta a fejét es halkan azt válaszolta.
-Micsoda? Hát kincs!
Csak Bundi állt ott értetlen arccal, mert nem tudta hogy miről beszélnek.
Bizony a kincs nem mindíg fényes és nehéz észrevenni, pedig lehet, hogy épp itt van mellettünk.

Erdős Sándor, Meseíró, író, költő

Erdős Sándor hegyeshalmi lakos vagyok. Sok humoros gyerekverset, és mesét írok, de ez mellett felnőtteknek szánt írásaim is olvashatóak különböző on-line és nyomtatott magazinokban. Állandó szerzője vagyok az iskolákba eljuttatott népszerű sulimagazinoknak is. Négy gyermek, és három unoka gondol rám, remélem szeretettel. Tagja vagyok a Krúdy Gula irodalmi körnek, melynek többek között nagy kedvencem Csukás...