Róka és farkas kalandja

Róka és farkas kalandja.

Róka   egy  új nadrágot   varratott,
Tetetett    rá  két  zsebet,   jó  nagyot,
Lesben  állt,    lopni  készült   sompolygott,
Zsebeit   megrakva    vitt,  két   tyúkot. 

Amikor   ment   ő   hazafelé,
Farkas  kiállt   várj,   ugrott  elé.
Látom   beszerezted  a   vacsorát,
Remélem   vele    engem    megkínálsz.

Meg    aztán  beszélnék  én  veled,
Van  egy  nehéz   megoldatlan  eset.
Kérlek   segíts   és   gyere   velem,
Mert     vadászra   fogamat    fenem.

Kettőnknek  könnyebb  lesz  őt    elkapni,
Életünkre   tör     és     fenyegeti.  
Ovatosan       trükkösen    kell ,  tegyük,
Erdőben    élet   jobb   legyen   nekünk.

Nevetve    paroláztak   együtt,
Két      tyúkból   ettek,   lett  is    kedvük.

Farkas   szólt ,  holnap  én hívlak  meg,
Mondta  róka,  frakkot   veszek   fel.

Megadom  én    a  módját     pajtás,
Hátha    elkapjuk   mi    a   vadászt.
Törték  a   fejüket   igen    nagyon,
Hogy   járjanak   túl  ésszel   vadászon.

Ha  már  igy  megejtették   akciót,
Megmutatják  ők,   milyen     vagányok.
Medvével    megvarratják  a    zsákot,
Erösebbet   kérnek   és    jó   nagyot. 

Kihallgatta   az    ördög   őket,
Átveri  majd    mindkettőjüket. 
Elköszönt  a  két  barát,    viszlát,
Nem   sejtik még,   hogy  rájuk  mi   vár.

Ördög    már    kieszelte   tervét,
Készítette    vadász      öltőzékét.
Próbálgatta   tükre    elött     épp,
Mondta   jól  áll   nekem ,   milyen   szép.

Eljött  a    várva-várt  nap   tervekkel,
Medve   varrta    zsák   is   készen   lett.
Ment  róka és   farkas,  kereste   vadászt,
Óvatosak     voltak    erdőben    már.

Sokat    mentek ,   rájuk    esteledett,
Hírtelen  vész    hangot    értettek.
Bíztak   talán   a     vadász    lehet,
Sugták   nem   adunk   neki   kegyelmet. 

Róka     frakkjában    settenkedett,
Hogy   elfogásban    jeleskedjen.
Farkas   mondta,     zsák   kéznél  legyen,
Tested   lábad  most ne  remegjen.

Ördög   sunyin  gödöben  lapult,

Nyöszörögve    hangosan feljajdult
Róka   farkas   gyorsan  ott  termett,
A  hangra    ők   már   nagyon  figyeltek.

Nem  láttak   erdőben,   sötét  volt,
Ördög     kedves    hangon  meg  igy  szólt.
Kérlek    segítsetek     ti,    ki   innen,
Nem   foglak    lelőni     ígérem.

Mondták   add   csak  ide  a   puskádat,
Mielőtt az   minket  itt    lepuffant.
Az   ördög     rafináltan  kiadta,
Higgyék  ők,  hogy  vadászé  a  puska.
 
Az  ellenségetek  már,   nem  leszek,
Ezért  mi  békében    egyezzünk   meg.
Farkas   róka   mondta  jó,    add   kezed,
Az  ördög  ott   bele    is    egyezett.

Farkas  zsákot    nagyra  nyitotta,
Minél   nagyobb  legyen   zsák   szája.
Berántották     gyors   mozdulattal,
Bekötötték   zsákot   spárgával.

Nagyon   örült   farkas   és  róka,
Hogy  ezt   ilyen   jól   megoldotta.
Vitték    a     szikla   farkas-lakba,
Elő  bújt   a  hold,  fényét   ragyogta.
 
Mikor  odaértek  a    barlanghoz,
Kiáltják    elkaptuk  a    vadászt   most.
Ezért  aztán már   ránk  nem  tud    lőni.
Nem   fog   ő  minket     többet    üldözni.

Sziklaasztalhoz   oda  vitték,
Nézzevégig     vacsorás    estét.
Róka   frakkjában   leült  szépen,
Várta   vacsorát   nagyképűen.

Kiabálták  ,  hogy   zsákot   nyissák,
A     vadászt   meg   ők,    végre   lássák.
Aztán    mindenki    úgy   meglepődött,
Mikor   zsákból    kiugrott az   ördög.
 
Nagyot     nevetett    a   tréfáján,
Már  tudják   az eszükön túljárt.
Nem  a   vadász ,    csúfos   vacsora,  
Elmarad    az     esti   lakoma.

Átverte   őket  az    ördög   csúnyán, 
Nevetnek   majd    rajtuk,  kik   tudják. 
Pórul   járt   farkas  meg    a  róka,
Igy   bizony   még    nem  jártak  soha.

A    vadászt   nem tudták   elfogni,
Továbbra    is  kell   tőle   félni.
Állatoknak  úgy     nehéz   élni,
Ha   megakarják   őket ölni.

De   talán ők   egyszer,  békét kötnek,
Vadász   és     állatok      megbékélnek.
Bár  már   élnének     együtt   békésen,
Nem   kellene  félni,  az   erdőben.

2021.05.18. Budapest   Erdődi  Attila