Kép forrása: internet
Süni.
Az éj leple leng a földön,
égről félhold kacsint rám,
bokor alján zörgést hallok,
nézd meg mi az kiskutyám?
Soma nyomban odaszalad,
s hozná is, mint a labdát,
de amikor megérinti,
sok tüske szúrja talpát.
Kapar, csahol, csodálkozik,
mi e szúrós gombolyag?
Kesztyűs kézzel felemelem,
sünit tartok markomban.
Pár percig a rémülettől
mozdulni se mer szegény,
ám egyszer csak óvatosan
megnyílik a tűmellény.
Megjelenik egy orrocska,
süni arc, s két gombszeme
érdeklődőn figyeli, hogy
mi történik most vele.
Talán érzi, nem rejt veszélyt
állatbarát tenyere,
s egyre inkább kitárul a
tüskés bunda belseje.
Lassan teszem le a földre
és útjára bocsátom,
örülök, hogy erre jártál,
kedves süni barátom!
Ezt a mesét írta: Juhászné Bérces Anikó amatőr költő
Zalaegerszegen születtem, s több évtizedes távollét után visszatértem Zalába. Zalalövőn élek. Nyugdíjas vagyok. 13 éve írok verseket. Van néhány magánkiadásban megjelent kötetem. Különböző antológiákban jelentek meg verseim. A Poet.hu irodalmi oldalon közel 500 versem jelent meg. Ars poetikám: Egy porszem vagyok a világmindenségben, akit néha felkap a szél, hogy aztán földhöz csapja. S, hogy nem törjem össze ...
Mészárosné Szuda Melinda
2023-06-07 17:17
De aranyos versike! Melinda