Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kiscica, aki nem szeretett aludni.
- Cica Mica, vár az ágyikó, eljött az alvás ideje - szólt neki Cica apu a konyhából.
De a kiscica nem akart aludni, tovább játszott a szobájában a játékaival.
- Mica, én álmos vagyok - nyújtózott a füles mackó.
- Én is - panaszkodott a sárga kisautó.
De a kiscica nem figyelt rájuk, tovább játszott velük. Brrr, száguldott az álmos kisautó a szőnyegen. Brumm-brumm, szaladt utána fáradtan a füles mackó.
- Mica, vigyél az ágyikóba, aludni szeretnék - kérlelte Cica Micát a hajas baba -, fáradt vagyok!
- Én is - ásítozott hatalmas száját kitátva a zöld dínó.
De a kiscica nem törődött velük, kézenfogta őket, énekelni kezdett, és táncra perdült.
Ekkor belépett a szobába Cica apu.
- Cica Micácskám, gyere, bújj ide hozzám! - kérte Cica apu, majd az ölébe vette a kiscicát.
Mica átölelte az apukája nyakát, vállára hajtotta a fejét.
- Azt hiszem, egy kicsit én is álmos vagyok - súgta Mica, ásított egy nagyot, és lehúnyta a szemét.
Cica apu a párnára fektette a kiscicát, betakargatta, és megpuszilta a homlokát.
Az olvasás és a könyvek szeretete kíséri az életemet, amióta az eszemet tudom. Szerintem történeteken keresztül könnyebb megérteni a világot és önmagunkat. Szabadidőmben általában írok vagy olvasok, de sokat sürgölődöm a babakonyhában és szívesen kóstolgatom a homokozóban sült süteményeket. Hobbiszinten játéktraktorok kerékcseréjét is vállalom.
Vélemények a meséről
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki hozzászól! A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
Elfáradt a napocska, lepihen a domb mögött, szendereg a katica, elalszik a fű között. Ásítozik a pitypang, sárga szemét bezárja, nyújtózkodik a darázs, a mezőt már nem járja. Redőny-szemét zörögve ...
Kerestem a karácsonyt a terített asztalon, a masnis csomagokban, a díszes faágakon. Kerestem a karácsonyt az utcai vásárban, a szikrázó izzólánc színes táncában. Végül ráleltem egy szoros ölelésben...
Hová repülsz, méhecske? Züm-züm, sietek, mert elfogyott a mézecske. Mit cipelsz a kezedben? Züm-züm, kosarat, virágporral van tele. Honnan hozol virágport? Züm-züm, a rétről, szép virágok kelyhéből...
Egyszer volt, hol nem volt, élt egyszer egy hosszú nyakú, zöld brachioszaurusz, akit Brachinak hívtak. Brachi már elmúlt tizenöt éves, de a brachioszauruszok közt még kisgyereknek számított – nagyc...
Ezt a mesét írta: Guszti Ágnes Író.
Az olvasás és a könyvek szeretete kíséri az életemet, amióta az eszemet tudom. Szerintem történeteken keresztül könnyebb megérteni a világot és önmagunkat. Szabadidőmben általában írok vagy olvasok, de sokat sürgölődöm a babakonyhában és szívesen kóstolgatom a homokozóban sült süteményeket. Hobbiszinten játéktraktorok kerékcseréjét is vállalom.