Templom egere

Templom egere.

S ekkor az asszony, remegő ujjával

egy pontra bökdös, mintha ördögöt látna 

mintha a sátán bújt volna beléje

kigúvadt szemekkel mered egy egérre. 

Az emberek egyként felugrálnak

elkapni, megölni, mind így kiabálnak

keresik, kutatják szegény kis állatot

nem bírván viselni e szörnyű gyalázatot.

Díszes freskókról a glóriás szentek

döbbent arccal nézik, amit elkövetnek

nem akarván hinni hályogos szemüknek

egérre vadásznak mind az egybegyűltek!

Ekkor leghátul, egy picinyke leányka

a rémült kis állatot a tenyerébe zárja

öleli magához, óvja testével

elszántan, dacolva minden ellenséggel!

Én bíz, megvédem e parányi egeret

vethettek rám akár száz számra köveket

s még ha belöknétek testem a pokolba

ez a picinyke jószág ott is vélem volna!

A népek ekkor mind elcsendesednek

szégyentől pirulva fejüket leszegnek

nyikorgó padsorokban helyeket keresnek

s imakönyvecskéket kezeikbe vesznek.

Bólogat a pap, s immár megbékélve

kezd bele újfent példabeszédébe

nyájas hangon az egeret taglalja

ittléte csodáját égbe magasztalja.

Majd dörög a szószék, s fordul a beszéde

vezetve balgákat tévútról erényre

ne vessük máglyára, ne hányjuk kardélre  

ő is csak Isten piciny teremtménye!