Kép forrása: AI-val generálva + általam módosítva
Tik-tak!.
Pikk, a kis pók új lakásba költözött, mely telis-tele volt ismeretlen tárgyakkal. Ahogy körbejárta az otthonát, hogy felmérje, hová szője a hálóját, mindennel megismerkedett. Nagyon jól értett ahhoz, hogy szóra bírja a dolgokat, és érdeklődve hallgatta meg a történetüket.
Egyetlen kivétel azonban akadt. A mutatós óra ugyanis nem állt vele szóba. Nem mondott az mást, csak annyit: tik-tak!
– Ne légy velem ilyen barátságtalan! – kérlelte Pikk. – Csak meg szeretnék ismerkedni veled!
Az óra észre se vette.
Tik-tak!
– Engem Pikknek hívnak – folytatta a pók. – Téged?
Tik-tak!
Pikk hízelegni kezdett.
– Nagyon pontosan mutatod az időt! – búgta.
Tik-tak!
– Honnan tudod, hány óra?
Tik-tak!
– Ez olyan rejtélyes, és te olyan ügyes vagy benne! Avass be!
Az óra úgy gondolta, hamarabb szabadul a póktól, ha felel.
– Hagyj békén! – Tikk! – Számolnom kell – Takk! –, hogy ne késsek! – Tikk!
Pikket azonban nem rázhatta le ilyen könnyen.
– Na, áruld el: honnan tudod, hány óra? – kérlelte.
– Csak azt tudom, mennyi – Tikk! – ideig tart egy másodperc. – Takk!
– És mennyi?
– Pont ennyi. – Tikk!
– De te percet és órát is mutatsz! Az hogy lehet?
Az óra felsóhajtott. Takk!
– Nagyon idegesítő – Tikk! – kis pók vagy, tudod? – Takk! – Dolgom van! – Tikk! – Számolnom kell! – Takk!
– Áruld el!
– Hát jó – adta be a derekát az óra. – Egy perc hatvan másodpercből áll. Ha eltelt ennyi idő, előremozdítom a percmutatót. De a perceket is számolnom kell, mert egy óra hatvan percből áll.
– Nagyon izgalmas! – ámuldozott a pók.
– Igen… csakhogy… Jaj, elfelejtettem tikkelni! Belegabalyodtam a számolásba! Hány másodperc is telt el, mialatt válaszoltam neked?
– Fogalmam sincs – vallotta be Pikk.
– Én se tudom! Jaj, késni fogok! – sopánkodott az óra. – Meg kell tudnom, mennyi az idő!
– Elmegyek, és megkérdezem neked! – ajánlotta a pók.
– Nem jó… Mire visszajössz, már nem annyi lesz az idő. Nekem kell elmennem megtudni.
– Veled tarthatok?
– Muszáj lesz. Valakinek be kell majd állítania!
– De jó! Útközben összebarátkozunk?
Az óra, most először, rámosolygott a pókra.
– Legyen! Valamivel úgyis el kell ütni az időt…
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
Nem is olyan régen történt, talán még a kungyalusi mindent tudó öregasszonyok emlékeznek is rá, amikor a mezei egér barátot keresett magának. Elindult a falu felé, a kanális partján megállt, megmosta a bajs...
Elolvasom
Gyere kincsem, bújj mellém,Szorítsd meg a kezemet,S ha nem jön az álomhajtsd vállamra fejedet.Mesélek a csillagokról,A fényes teliholdról,Hogyan jár az égbolton,S lesz belőle sarló.Koromsötét égbolton Ég eze...
Elolvasom
1.Fejezet: A téli szünet Vince már nagyon várta a téli szünetet. Az iskolában is mindenki már csak a téli szünetről beszélt. Vince egy harmadikos kisfiú és az egész 3. A-ban ő várta a legjobban a sz...
Elolvasom
Volt egyszer egy apóka, akinek volt egy kis erdeje. Az öregember minden nap kiment, hogy megnézze, megvan-e még az erdő. Egyik nap, mikor kimegy, hát látja, hogy nincsen meg. Valaki ellopta az erdőt! Ijedtéb...
Elolvasom
Ezt a mesét írta: Vakulya Norbert publikált író
Írói tevékenységem meglehetősen korán kezdtem, első műveim még középiskolás koromban jelentek meg nyomtatásban. Egyetemista éveimben számos újság és kiadvány hasábjain osztottam meg az olvasókkal elmém termékeit, melyek többsége, legyen szó rövid történetről, képregényről vagy illusztrációról, egy sarokponton megegyezett: erősen megfűszereztem őket humorral. Nagy hatással volt rám ekkoriban Rejtő Jenő, Douglas ...