Kép forrása: AI-val generálva + általam módosítva
Tik-tak!.
Pikk, a kis pók új lakásba költözött, mely telis-tele volt ismeretlen tárgyakkal. Ahogy körbejárta az otthonát, hogy felmérje, hová szője a hálóját, mindennel megismerkedett. Nagyon jól értett ahhoz, hogy szóra bírja a dolgokat, és érdeklődve hallgatta meg a történetüket.
Egyetlen kivétel azonban akadt. A mutatós óra ugyanis nem állt vele szóba. Nem mondott az mást, csak annyit: tik-tak!
– Ne légy velem ilyen barátságtalan! – kérlelte Pikk. – Csak meg szeretnék ismerkedni veled!
Az óra észre se vette.
Tik-tak!
– Engem Pikknek hívnak – folytatta a pók. – Téged?
Tik-tak!
Pikk hízelegni kezdett.
– Nagyon pontosan mutatod az időt! – búgta.
Tik-tak!
– Honnan tudod, hány óra?
Tik-tak!
– Ez olyan rejtélyes, és te olyan ügyes vagy benne! Avass be!
Az óra úgy gondolta, hamarabb szabadul a póktól, ha felel.
– Hagyj békén! – Tikk! – Számolnom kell – Takk! –, hogy ne késsek! – Tikk!
Pikket azonban nem rázhatta le ilyen könnyen.
– Na, áruld el: honnan tudod, hány óra? – kérlelte.
– Csak azt tudom, mennyi – Tikk! – ideig tart egy másodperc. – Takk!
– És mennyi?
– Pont ennyi. – Tikk!
– De te percet és órát is mutatsz! Az hogy lehet?
Az óra felsóhajtott. Takk!
– Nagyon idegesítő – Tikk! – kis pók vagy, tudod? – Takk! – Dolgom van! – Tikk! – Számolnom kell! – Takk!
– Áruld el!
– Hát jó – adta be a derekát az óra. – Egy perc hatvan másodpercből áll. Ha eltelt ennyi idő, előremozdítom a percmutatót. De a perceket is számolnom kell, mert egy óra hatvan percből áll.
– Nagyon izgalmas! – ámuldozott a pók.
– Igen… csakhogy… Jaj, elfelejtettem tikkelni! Belegabalyodtam a számolásba! Hány másodperc is telt el, mialatt válaszoltam neked?
– Fogalmam sincs – vallotta be Pikk.
– Én se tudom! Jaj, késni fogok! – sopánkodott az óra. – Meg kell tudnom, mennyi az idő!
– Elmegyek, és megkérdezem neked! – ajánlotta a pók.
– Nem jó… Mire visszajössz, már nem annyi lesz az idő. Nekem kell elmennem megtudni.
– Veled tarthatok?
– Muszáj lesz. Valakinek be kell majd állítania!
– De jó! Útközben összebarátkozunk?
Az óra, most először, rámosolygott a pókra.
– Legyen! Valamivel úgyis el kell ütni az időt…
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
A hét utolsó napja mindig nehezen indult. De Lili fejében bevillant a gondolat! - Ma van a nagy nap! - és máris szélsebesen készülődött. Lali még pizsamában ásítozott… - Készülj Lali! Ma jön Zsuzsi hoz...
Elolvasom
Nézem a fákat, ahogy táncot járnak,Ahogy a szél fújja leveleik, ringatva, lágyan,Nézem a szelet, de semmit nem látok,Csak zúgását hallom, s messziről várom. Várom, hogy jöjjön, és fújja a fákat,A fák ágai...
Elolvasom
Alszik a fűszál, alszik a rét. Várja a tücsök az esti mesét. Alszik a hold is, sötét a táj. Falon az óra lassabban jár. Ásít a maci, este van már. Ágyadban puha takaród vár. Álmos a...
Elolvasom
A sötétség hangjai Lopott fényével betekintett a hold az ablakon, és a csend betelepedett a manószobába. A rádóci Kukulló gombaházaiban már csak 1-2 szentjánosbogárka pislákolt, és sötétség borult ...
Elolvasom
Ezt a mesét írta: Vakulya Norbert publikált író
Írói tevékenységem meglehetősen korán kezdtem, első műveim még középiskolás koromban jelentek meg nyomtatásban. Egyetemista éveimben számos újság és kiadvány hasábjain osztottam meg az olvasókkal elmém termékeit, melyek többsége, legyen szó rövid történetről, képregényről vagy illusztrációról, egy sarokponton megegyezett: erősen megfűszereztem őket humorral. Nagy hatással volt rám ekkoriban Rejtő Jenő, Douglas ...