Tortafaló Habzsoló.
Habzsoló, mikor megszületett, olyan volt, mint mindenki. Átlagos. Ahogy nőtt, nődögélt, egyre jobban szerette az édességet, de mindenek felett a tortákat. Csak azt akart enni, csak azért ordított. Hiába kínálták más finomságokkal, gyümölcsökkel, ő csak tortát követelt. Elindult, s ahol tortát szimatolt, azonnal ott termett és befalta.
- Jaj! A gyönyörű tortám! Megette a Tortafaló Habzsoló! Milyen tortát adok most a fiamnak szülinapjára? – kiabálta kétségbeesetten Cukrász Dezső.
Tortafaló Habzsoló meg se hallotta, indult tovább, hogy újabb tortát tömjön magába. Meglátta, hogy esküvő készül a szomszéd utcában, odasettenkedett, majd egy óvatlan pillanatban, amikor senki nem figyelt az esküvői tortára, bekebelezte. Sírt a menyasszony, a vőlegény üldözőbe vette Tortafaló Habzsolót, de sajnos eltűnt a szeme elől. Mindenki már előre félt, ha születésnapja, vagy esküvője közelgett, mert tudták, hogy Tortafaló Habzsoló megjelenik, és eltünteti pocakjába a tortájukat.
Cukrász Dezső elhatározta, hogy túljár a feneketlen gyomrú Tortafaló eszén! Készített egy hatalmas, csodálatos tortacsapdát. A torta közepébe egy nagy, ragacsos mézes habcsókot rejtett. Tortafaló Habzsoló amint hírét vette a tortakölteménynek, azonnal odasietett, s enni kezdte a finom süteményt. Amikor a habcsókhoz ért, egy hatalmasat akart harapni bele, de amint hozzáért, beleragadt, és nem tudott tovább enni, mozdulni.
Ekkor előjött Cukrász Dezső és ezt mondta:
- Kedves Tortafaló Habzsoló! Kérlek, hogy soha többé ne edd meg mások tortáját! Cserébe, felveszlek tortakóstolónak. Minden készülőben lévő tortát megkóstolhatsz, elmondhatod melyik ízlett a legjobban. Tanácsot is adhatsz, hogy esetleg szerinted mi kellene bele, hogy még finomabb legyen. Na, mit szólsz az ajánlatomhoz?
- Jól hangzik. Hát, végül is, ha biztosítva van a mindennapi tortám….
- Igen! Szavamat adom! – vágta rá Dezső. - Sőt! Ha lesz kedved, meg is sütheted magadnak a napi torta adagodat!
- Ez pompás! Ehetek, süthetek, véleményt mondhatok…Ez tényleg egy remek ajánlat!
- Itt a kezem, nem disznóláb! Csapj bele! – rikkantotta boldogan Cukrász Dezső.
- Csapnék én, de ide vagyok ragadva, moccanni sem tudok. Segítenél kedves mester? – kérte Tortafaló Habzsoló a cukrászt.
Dezső kimentette a szorult helyzetéből Habzsolót. Amikor lenyalogatta magáról a ragacsos habcsókot, ezt kérdezte:
- Mit csináltál volna, ha nemet mondok?
- Erre nem is gondoltam! Tudtam, hogy ilyen fantasztikus ajánlatot nem szalasztatsz el!
Azzal mosolyogva átölelte Tortafaló Habzsolót. Innentől kezdve együtt dolgoztak Cukrász Dezső cukrászdájában.
Tortafaló Habzsoló pedig annyi tortát ehetett, amennyi csak belefért. Szép lassan pedig elsajátította a tortasütés minden csínját-bínját. Ő sütötte a legfinomabb tortákat. Cukrász Dezső cukrászdájában fellendült a forgalom, alig bírták teljesíteni a megrendeléseket. Máig is ott szorgoskodik, falatozik, ha csak meg nem unta a sok tortát.
Ezt a mesét írta: G. Joó Katalin amatőr író
G. Joó Katalin vagyok, negyven évig tanítottam egy általános iskolában. Néhány írásom megjelent Erdélyben, Szerbiában, Szlovákiában is. Több elismerést, díjat kaptam már. A Cseresznyevirág c. mesém bekerült a 2. osztályos OFI-s olvasókönyvbe, a kis Hótündér története pedig határon innen s túl nagyon népszerű.