Vakáció egy napja Meseországban

Vakáció egy napja Meseországban.

Ez a történet úgy kezdődött, hogy egy nyári napon a plüsseimmel játszottam. Egyszercsak nagy fény lett. A plüsseim elkezdtek beszélni. Attila majom, Cirmi, a cica, Polipka, a sárga polipom, Pelyhes és Nyuszipuszi, a nyulaim, a két pandamacim, Pajti, a kutyusom, és a többiek. Csatlakozott hozzájuk Kockasfulű nyuszim és Pici, a kutyusom.

Ekkor egy csodaszép országba kerültem. Itt könyvek voltak a házak, királyfik és Király lányok sétáltak, és ott volt a Nefelejcs forrás is a park közepén. Láttam az állat olimpiai iskolát és az olimpiai csarnokot is. Pont akkor kezdődtek az olimpiai játékok,amikor odaértem. Megnéztem őket. Volt 100 méteres futás, magasugrás, úszás és lovaglás is. Utána megnéztem az olimpiai iskolát, ami nagyon tetszett. Kaptam az igazgatótól egy képet az összes osztályról az udvaron. Ekkor nagyon megéheztem. Elmentem a cukrászdába, ahol cukrozott viragszirmot ettem. Ezután hajóztam egyet a Csokipuding folyón, aminek egy szép kanyarját is láttam. Az égen griffmadarak repkedtek. Tündérek, boszorkányok, varázslók táncoltak a színpadon. Királylány lettem. Megnéztem a kacsalábon forgó Aranypalotát. Láttam, hogy milyen itt az élet, Meseországban. Az erdőben cukorkakkal volt díszítve a fák. Csodaszarvasok járkáltak. Cukorbol volt az út mindenhol. A parkban olyan rózsát láttam, ami öt évente egyszer nyílik. A színe kékes-sárga volt. Elsőhegedű, másodhegedű és méllyhegedű hangja hallatszott. Sárkányokról készült szobrot is láttam a parkban. Csillagtánc volt a himnusz. Többféle nyelven tudtunk beszélgetni: cseresznye, dinnye, eper, málna, őszibarack, szőlő, alma, körte, banán és citrom nyelvek is léteztek.

De sajnos haza kellett mennem. Adtak nekem egy nyakláncot, hogy akármikor elmehessek ebbe a csodaszép országba.