Barion Pixel

A cica elveszik - Lili és Lali újra nyomoz (15.) - Eszti-mami meséje


http://mocorgohaz.hu/

Zsuzsi már  alig várta, hogy újra meglátogathassa Liliéket. A lába nem fájt, és elég ügyesen megtanult a gipszel járni. Ő is szerette volna meglepni ajándékkal a barátait, ezért rajzolni kezdett. Lalinak egy olyan rajzot készített, amin mint oroszlán sze...

Kép forrása: pinterest

Zsuzsi már  alig várta, hogy újra meglátogathassa Liliéket. A lába nem fájt, és elég ügyesen megtanult a gipszel járni. Ő is szerette volna meglepni ajándékkal a barátait, ezért rajzolni kezdett. Lalinak egy olyan rajzot készített, amin mint oroszlán szelídítő lovagol az egyik oroszlán hátán.

Lilinek pedig azt rajzolta le, hogy a vállán a megmentett meggyvágó madár ül, és körülöttük sok sok virág, és pillangó repdes.

Lili és Lali nagyon megörültek Zsuzsinak, a rajzokat pedig miután megcsodálták, kitették az asztalra. A nap kellemesen sütött…a fényével, és sugarai simogatásával kicsalogatta a gyerekeket az udvarra.

-Nézzük meg Picúrt! - mondta Lali

Zsuzsi, Lili és Lali után kopogva lépegetett a gipszes lábával. Nem tudott túl gyorsan menni.

-Várjatok meg! - szólt a gyerekek után. A kamra ajtó kinyílt, a három gyerek fürkészően kereste a kiscicát. De sehol sem találták. A ládikója üres volt, és hiába hívogatták, Picúr nem jött elő, és nem is válaszolt…

  Na, most mi legyen…tanakodtak a gyerekek. Kisvártatva Lali megjelent a nyomozós bőrönddel. Zsuzsi egy messzelátót kapott, hogy azzal pásztázza a terepet, mivel csak lassan tudott járni. Lali a nagyítójával vizsgált meg minden sarkot, és helyet, ahol a cica elbújhatott, vagy kiszökhetett. Lilinél egy erősen illatozó kolbász volt, hátha az éhség haza hozza a kis szökevényt.

-Remélem nem lopták el…sóhajtott Lali, és eközben észre vett valamit. - Nézzétek! Itt van néhány cica szőr! - mutatott Lali a résnyire nyitott faablak szálkáin integető szőrcsomóra. -Szóval itt lógott ki…

Lili és Lali kivágtatott, utánuk kopogva sántikált Zsuzsi. Közben nagyítóval, messzelátóval keresték a nyomokat. Zsuzsi, mivel erősen figyelt a lába elé, észre vett egy kis tócsát…és egy apró lábnyomot, ami megcsúszott a nedves talajon.

-Ez nem egy cica nyom? - kérdezte

   A gyerekek leguggoltak a kis tócsa mellé, és alaposan megnézték nagyítóval az apró tappancs nyomot…

-Ez Picúré. -szögezte le Lili- és tovább követte a sáros cicatalp lenyomatokat az udvarban.

    De ugorjunk vissza kicsit az időben. Miközben Lili és Lali a szobájukban Zsuzsit várták, Picúr cica az igazak álmát aludta a kibélelt puha ládikójában. Szuszogás közben a bajuszkájára ült egy legyecske, aki az elsők között bújt elő a téli rejtek helyéről. Ott pödörgette a lábacskáit, tisztálkodott, ébredezett a hosszú alvásból, erősen csiklandozva az alvó cica orrát. A kis cica felébredt, és mérgesen nézett a szemtelen légyre.

-Most elkaplak! - és harciasan odacsapot a mancsával a légyre. Természetesen a légy úrfi idejében elröppent, és cikázva röpködött Picúr körül. A kis macska meg követte. A légy az asztalra szállt. A cica felugrott a zsákra, aztán a székre, onnan az asztalra. Majd a légyre. De a légy tovább állt. Most az ablak üvegre szállt. A cica utána kapott, ekkor a szárnyas ijedtében kireppent a résnyire  nyitott ablakon. A kis pocakos cicánk át préselte magát a nyíláson, majd egy ugrással földet ért. Kicsit megcsúszott a tócsa szélén, de tovább üldözte a szemtelen legyet…A légy cikázva menekült. Százszor is megbánta, hogy az alvó cica bajuszát szemelte ki tisztálkodó helynek…A kiskonyha előtti alacsony fakerítésen megpihent, de a cica oda is követte. Egy nagy ugrással fent egyensúlyozott Picúr a kerítés tetején. -Most elkaplak! Gondolta, de mellé nyúlt, kicsit megakadt a bundája, mégis baj nélkül esett a földre…-Hol vagy te szemtelen? Úgyis levadászlak! A légy a kiskonyha alatti pince ablakán pihent. Az eltökélt kiscica utána eredt. Nagyot ugrott, fel az ablakba, kis mancsával rácsapott a légyre. -Na most megvagy! Az ablak az ütéstől kinyílt, és azzal a lendülettel Picúr beesett a pincébe. A pince sötét volt, és ismeretlen. A kiscica ijedten, vacogva bújt az egyik sarokba, a lapát mögé.

    És most ugorjunk vissza a gyerekekhez!

Lili, Lali, és Zsuzsi nagyon örültek a nyomoknak. Követték egészen a kis kerítésig. Ott viszont megszűntek a tappancs nyomok. Lili átnézett a kis kerítésen, és akkor látott egy kis fityegő szőrcsomót a léc repedésébe szorulva.

-Idenézzetek, itt járt! -A gyerekek, nagyon megörültek. Tovább nyomoztak. Zsuzsi messzelátójával a pince ablakra tévedt. -Az meg mi ott? - kérdezte

Lali odaszaladt az ablakhoz. Ez az ő tappancsának nyoma! -nézte Picúr sáros talp lenyomatát. Lili a mini zseblámpával bevilágított az ablakon, de nem láttak semmit. - Menjünk be! 

-Menjél! Mondta félve Lali

-Félsz a pincétől?  - kérdezte Lili

-Nem félek! Csak ott nagyon sötét van…- mondta halkan Lali

-Menjünk le együtt!- mondta Zsuzsi és megfogta Lali kezét - én is félek a pincékben!

    A gyerekek óvatosan lebotorkáltak a lépcsőn, közben a zseblámpával pásztázva szólongatták a cicát.

-Picúr! Cic- cicc, cica! - erre halk nyávogást hallottak a sarokból, de nem láttak semmit. Lili odalépett, és bevilágított a lapát mögé.

-Hát itt vagy, te kis csavargó! -emelte fel a reszkető kiscicát. - mindannyian megsimogatták, és nagyon boldogok voltak, hogy megtalálták. -Miért kellett elszöknöd? És mit kerestél ebben a sötét pincében? - kérdezték a cicát

   -Az úgy volt, hogy az a szemtelen felébresztett! De elkaptam!Csak nagyon sötét és hideg volt itt, és jó hogy jöttetek, mert már éhes is vagyok! - gondolta magában a kiscica, és hálásan nézett a megmentőire.

     A kolbászkát megkapta a ládikójában Picúr, és jóllakva feküdt le a saját helyén. Volt mit kipihennie. De a gyerekeknek is! Az aggodalom, a nyomozás lefárasztotta őket. Viszont az a tudat, hogy megmentették már másodszor a kiscicát, nagyon boldoggá tette őket.

Eszti-mami, amatőr meseíró

PRÉMIUM Eszti-mami Prémium tag

Ezt a mesét írta: Eszti-mami amatőr meseíró

Üdv! Magamról: Már gyermekkoromban sokat meséltem a kisebb testvéreimnek, amit nagyon szívesen hallgattak.Majd a gyermekeimnek, és most a kis unokáimnak. Sokszor hallom, hogy " mami mesélj még"! Előfordult többször is, hogy ez volt a kérés: "meséld el újra " azt a régebbi mesét! Nos ezért elkezdtem leírni őket, hogy ne merüljenek a feledés homályába ezek a kis történetek. Bízom benne, hogy más gyermekeknek is mos...


https://smaragdkiado.hu/termek/varazslatos-mesketek-1-meseerdo/

Vélemények a meséről

Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!



Sütibeállítások