A cica és a sün

A cica és a sün.

Egyszer volt, hol nem volt,

ugye elhiszed, hogy volt?

Volt egyszer egy kicsi cica,

oly nevet kapott, hogy Mica.

Fehér színű volt, mint a hó,

cica szőre lágy, ragyogó.

Tölgyfaerdő titkos mélyén,

ott csatangolt bátor lévén.

Jaj, a cica nem tudhatta,

hogy létezik más állatfajta.

Nem kiscicák laknak itten,

veszély vár rá az erdőben!

Mert mi történt ezalatt?

Sün aludt az avar alatt.

Egyszer csak mit vett észre?

Cicaláb tapos a tüskéjére.

A cicánk is jól megíjedt,

talpában a süntüskével.

Lábacskáját nyalogatja,

nagy fájdalmát elnyávogja.

Kedves süni segít rajta,

tüskétől megszabadítja.

Tölgyfalevél lesz a kötszer,

Gyógyulásra csoda módszer.

Köszönetet mond a cica,

bemutatkozik: Ő a Mica!

Sünike is mondja nevét,

barátságot hoz a jótét.

Jóbarátként elbúcsúznak,

holnap újra találkoznak.

Itt ér véget a mesém,

tölgyfaerdő közepén.