Kép forrása: pixabay.com
Kukucskál a tél.
Kertek alatt nagy hideg,
kukucskál egy hógyerek.
Fúj a szél és hideg van,
a tél foga kivillan.
Gondolkozik, elmereng,
Ez a nap most megfelel?
Megrázzam a szakállam?
Gyertek, fiúk, utánam!
A hideg már küszöbön,
a jó idő elköszön.
Kell már néki nagykabát,
vállára a hátizsák.
Elmegy, mert a tél siet,
várja már a sok gyerek.
Hógolyózni jaj, de jó!
Ha lehull az első hó!
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
Alszik már a Nap horizont alatt, átvette az este a hatalmat, csak ő hallgatja az éj lágy neszét, hiszen álomport hintett szerteszét. Sápadt hold sugarában fürdőzött, éjfekete ruhába öltözött, csi...
Elolvasom
Volt egyszer a világon egy szegény ember, annak egy fia, és nem tudta ő feltartani a gyermeket, hanem árvaságra maradt és itten a falubeli jó öreg asszonyok tartogatták, vittek neki enni és ő szépen f...
Elolvasom
Eper hercegnő Élt egyszer egy négyéves kislány, aki az erdőszélen lakott a szüleivel. Nagyon szerette az epret, de sajnos a kertben már mindet leszedték és már nem is termett többször abban az évbe...
Elolvasom
Olyan kíváncsi volt a világra, s minden szép virágra,hogy kimerészkedett az erdőből s a nap sugarait csodálta! Igen soványka kis róka, barna tappancsaival egy fatörzsre ült,s a rét szépsé...
Elolvasom
Ezt a mesét írta: Sylvia Benczik meseíró
Sylvia Benczik vagyok, meseíró. Máig emlékszem arra a napra, 16 éves voltam akkor, amikor bátorságot merítve előző írásaimból, elkezdtem írni az első regényemet. Kavargó gondolataim kitörni készültek szűkre szabott külső világomból, és szépen, lassan összefüggő történetté formálódtak. Érdekes és izgalmas érzés volt alkotni, az alkotás öröme azóta is, sok-sok éve velem van, hozzám tartozik... Költözéseim során ...