Kép forrása: AI
A fázós kismadár.
Erdős Sándor
A fázós kismadár
Megjöttek a hideg szelek
kopogtat a fagyos tél.
Zúzmara pihen a fákon
didereghet, mind ki él.
Apró madár ül egy ágon
megremegve tátogat.
Arra gondol nemsokára,
jön a tél fázhat sokat.
Eltávozó őszi szellő
suttog bele fülébe:
– Ha megölelsz jó meleget
hagyok neked cserébe.
Begyűjt sokat tolla alá
melegíti levegő,
mint hatalmas tollaslabda
vidáman áttelel ő.
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki hozzászól!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
Van egy lovam, neve Oszkár most is mellettem poroszkál, szegény állat félkegyelmű farka úgy áll mint egy seprű. Felmálházom nehéz neki, inkább csak a szénát eszi. Bár csak tudnám mit szeretne, szer...
Elolvasom
Cirmi cicám nagyon boldog kapott ma egy játékot, fonalakkal összekötött rongyból készült gombócot. Pofozgatja, gurítgatja lohol, hogyha elgurul. Ráugrik és átöleli, attól aztán felvidul. Ám nem tar...
Elolvasom
Nagy, ódon épület adott helyet Dream megyei könyvtárnak, melyet sűrűn látogattam mérhetetlen tudásszomjam oltása céljából. Ezen a szürke, esős őszi napon is, mikor meglepő történetünk játszódik, a ...
Elolvasom
Cápa úszott a vízben, gondolkodott egy ízben. – Néha hangokat adok, vízben ez egy nagy dolog! Azt hiszem én nyávogok, pedig csak egy hal vagyok. Uszony nőtt a hátamon, zavar is engem nagyon! Jól va...
Elolvasom
Ezt a verset írta: Erdős Sándor Meseíró, író, költő
Erdős Sándor vagyok 1972-ben születtem Mosonmagyaróváron. Tanulmányaimat Budapesten folytattam, mint vegyész és tíz évig a fővárosban éltem, mielőtt szülővárosomba visszahívott a szívem. Nős vagyok 2 fiú és 2 lány édesapja, akik már kirepültek a családi fészekből és önálló életet élnek. Három unokával is megajándékoztak az elmúlt években. Az irodalom szeretete a családomból hozott örökség és nagyon fonto...