A három katicabogár


http://mocorgohaz.hu/

                                                                A HÁROM KATICABOGÁR  A déli, nagy hegyek között a tavasz virágözönnel köszöntötte a téli álomból ébredt bogárkákat. Két katicabogár próbálgatta a szárnyait a vidám napsütésben. Egyikőjük...

Kép forrása: pixabay.com

                                                                A HÁROM KATICABOGÁR
  A déli, nagy hegyek között a tavasz virágözönnel köszöntötte a téli álomból ébredt bogárkákat. Két katicabogár próbálgatta a szárnyait a vidám napsütésben. Egyikőjük piros hátú volt hét pöttyel, a másik sárga hátú 5 pöttyel. Kerek erdő közepén laktak, egy szép kis tisztáson. Házikóikat egymás mellé építették.
- Mit csináljunk ma? - kérdezte Bogi, a sárga katicakislány.
- Készítsünk színes szélforgót, színespapírból! - javasolta  Katti, a piros katica.
- Nagyszerű ötlet! - lelkendezett Bogi. - Máris hozok papírt, ragasztót és ollót. Én egy óriásit fogok készíteni.
  A két katicalány buzgón nekilátott a szélforgóknak. Miután elkészültek, kimentek a mezőre, hogy kipróbálják őket. De sajnos éppen akkor nem fújt a szél. Kissé csalódottan lengették a forgókat, Bogi forgója akkora volt, hogy csak két kézzel bírta el. Hirtelen egy erős széllökkés jött és Bogi forgója nagyon gyorsan pörögni kezdett. Olyan gyorsan, hogy a széllel felrepült.
- Segítség! - kiáltotta, belekapaszkodva a forgóba. - Nem tudom visszatartani!
- Jövööök! - repült utána Katti, de még ketten sem tudták visszahúzni a forgót. Csak repítette őket a szél egyre feljebb és feljebb. A helyzet kezdett veszélyessé válni. Hirtelen megjelent mellettük egy zöld hátú katicabogár. 
- Mit csináltok? - kiáltotta nekik - Már nagyon magasra hozott fel titeket a szél!
- Nem tudjuk visszahúzni a forgót, túl nagy!
- Akkor engedjétek el! 
Katti és Bogi vonakodtak elengedni a forgót, de be kellett látniuk, hogy a szél erősebb náluk és nem sodorhatják veszélybe magukat. Így hát elengedték. Az erős szélben még így is nehéz volt visszarepülni a rétre. 
- Köszönjük. - modták mindketten a zöld katicának. - Te ki vagy?
- Billi vagyok. Az erdő szélén lakom, éppen virágnektárt kerestem, amikor megláttam, mit csináltok. 
Bogi bánatosan lógatta a fejét.
- Olyan szép, színes és hatalmas volt. - sóhajtotta.
- Igen, és ha továbbra sem engedted volna el...
- Tudom. - mondta Bogi lebiggyesztett szájjal.
- Gyere be hozzánk, amíg eláll a szél. Van finom sütink és ihatunk hozzá tejet. - szólt Katti.
- Nagyszerű! - egyezett bele Billi.
  Katti házában szépen megterítették a konyhában az asztalt. Tányérokat, melléjük szalvétát és bögréket raktak ki. Egy szép üvegkancsóban tej, a süteményestálon katica alakú kekszek kerültek az asztalra.
A katicák délutánig beszélgettek, ismerkedtek és ettől a naptól fogva nagyon jó barátok lettek.

Katica keksz recept
Hozzávalók:
1 csomag máz nélküli mézes puszedli
1 nagy tojás fehérje 
Porcukor
Piros ételfesték
Kis csokitallérkák a díszítéshez (pöttyök)
Eszközök, amire szükséged lesz:
Keverőtál, evőkanál, kés, habverő
Ecset, amivel rákenjük a mázat a puszedlire

Egy tálcára rakd ki a puszedliket. Habverővel  verd fel a fehérjét, adj hozzá egy evőkanál porcukrot, és verd addig míg kifehéredik, ez lesz a máz. Ha szükséges adj hozzá még tetszés szerint porcukrot, ne legyen folyékony, de kenhető. Ha túl sűrű a máz, pár csepp citromlével hígítható. Keverj bele annyi piros ételfestéket, hogy katicabogár színű legyen. Egy késsel készíts egy vágást minden puszedli közepén. Fesd be a puszedliket és egyből rakd rá a csokipöttyöket, hogy ráragadjanak. Hagyd megszáradni a mázat. Csinálj rendet és jó étvágyat! :)

N. Scheffer Mónika, Amatőr

Ezt a mesét írta: N. Scheffer Mónika Amatőr

Debrecenben érkeztem édesapám születésnapi ajándékaként 1977 nyarán. 3 évesen már a házban fellelhető összes mesekönyv, összes meséjét kívülről tudtam és én meséltem a szüleimnek. Ahogy megtanultam olvasni, az olvasás lett a legkedvesebb hobbim. Az irodalom és rajz órákat szerettem leginkább az iskolában. Otthon egy kis füzetbe írosgattam versikéimet, melyek nem voltak jók ezért nem is erőltettem az írást. ...


http://mocorgohaz.hu/

Vélemények a meséről

Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!