Kép forrása: Barna Judit Eszter rajzai
A kirekesztett Kiskakas ( Pircsi malac kalandjai).
Bizonyára tudod mostan is, hogy hol járunk. Ha nem emlékszel se baj, majd korrigálunk! Emlékszel egy malacra, Pircsire? Ez a történet is azon a Farmon történt meg.
Egy napon Pircsi malac fáradtan bóklászott, mikor apró füleivel valamit meghallott.
- Folyamatosan szökik ez a kakas, már-már hihetetlen, mindenen átbújik, s megy a kecskékhez.
Pircsi rögtön törte a fejét, kihez forduljon, ki az aki segít. Kitti szamár, hű társa most a réten volt, legelészés végéig pedig meg akarta oldani a dolgot. Csufi cica kölykeivel foglalkozott, így hát Pircsi malac senkihez se fordulhatott.
Egymaga ment hát fel a tyúkokhoz, ahol a kakas a tyúkólból már megint meglógott. Kérdezte a malac a többieket, látta e valaki, tudják e hogy merre lehet. Választ a kérdésére viszont senkitől nem kapott, így hát nem jutott egyről kettőre a dolog.
Így aztán nap végéig elő sem került, legelészés végén viszont megkerült.
- Hol jártál Kiskakas, mond meg nekem!
- Nem beszélek senkivel, kérlek, hagyjál engem…
Aludni tért a kiskakas szótlanul, mire Pircsi Kitti szamárhoz fordult.
- A kiskakas mindig jön velünk legelészni, a gazda pedig sosem tud vele dűlőre jutni. Hiába zavarja vissza a tyúkok közé, a kakas mindig utánunk szökik. Utána bosszankodik a gazda, de hiába, végül velünk marad a kakas. Végtére is senkit nem zavar, mi se törődjünk vele, hagyjuk ezt abba…
- Tudom jól, hogy a gazdának bosszúságot okoz Kitti, és tudod jól a mi dolgunk mindent megoldani!
- Elég a szóból mára Pircsi, holnap megpróbálok a kakassal beszélni.
Csalódottan mentek mindketten aludni, de bíztak benne, hogy a holnap tud választ nyújtani. Azonban Kitti szomorúan jött vissza.
- Nem mond nekem semmit, meg sem szólal…
Pircsi roppant mérges volt, hiszen eddig a Farmon mindent megoldott. Ott volt az eset a tojásokkal vagy Kitti szamárral, azonban a kiskakas ügye megoldatlan.
Másnap ismét próbálkoztak, de este Kitti ismét a fejét rázta.
- Azt mondta, hogy nem beszél velem, jól meg van, nem kell segítenem.
Megbeszélték hát, hogy nyomozni kezdenek, ha a kiskakas nem mond semmit, valamit akkor is kiderítenek. Így történt hát, hogy a tyúkólnál szaglásztak, mikor véletlenül egy veszekedést meghallottak.
- Nevetséges egy kakas vagy mondhatom! – így szólt az egyik tyúk. – Inkább a kecskékkel vagy, szégyen ez Kakas Úr!
- Hová is mehetnék, hiszen ti mindig csúfoltok! A problémámat pedig senkinek el nem mondhatom. A gazda mellett vigaszra lelek, nem érti mi a bajom, de mégis szeret.
- Érthető Kitti – súgta Pircsi – hogy folyton veletek megy. Azonban valamit az éjszakákkal is kezdenünk kell. Nem akarom, hogy mellettük maradjon, rosszul érzi magát szegény, így ezt nem hagyhatjuk!
Összedugták a fejüket és jöttek az ötletek, ráeszméltek arra, hogy a gazdának kell jelezzenek.
Újabb nap jött, újra a réten. Kitti szamár lassan közelíti meg őket. A kiskakas újra a gazda mellett, nem csinálnak semmit, csak csendben ülnek.
- Kiskakas – szólt Kitti – Tudom, hogy értesz, azért jöttem, hogy neked segítsek. Hiába mondod, hogy nincsen semmi bajod, csúfolnak téged és ezt nem hagyhatom. Beszéltünk Pircsivel, hogy segítünk neked, jelzünk a gazdának, hogy valamit tegyen.
- Az hogy bántanak nincsen rendben, attól, hogy nem beszélsz róla, még nem helyes. Nem a te hibád, hogy kinéztek maguknak, nehogy azt gondold, hogy igaz, amit rólad mondanak. Csupa szív kakas vagy, én ezt te rólad régóta tudom, este a gazdának pedig jelezni fogunk.
Sötétedés előtt éppen hogy visszaértek, a gazda zavarja a kakast az ő helyére. Kitti szamár rögtön jelezni kezdett, eszeveszett iázásba kezdett.
- Szamaram, hát mi a te bajod? Hallgass Kitti! Ott van a zabod!
Kitti hiába mondta, hogy nem az étel a baja, a gazda nem értette, mire Pircsi malac is visítani kezdett.
- Hát minden állatnak elment ma az esze? – fogta a fejét a gazda, közbe pedig a kakast hajkurászta. Közbe a többi állat is jött segíteni, mindenki eszeveszetten elkezdett ordítani. Zoltán gazdának megfájdult a feje, azelőtt az állatai így nem viselkedtek. De a kiskakas a ricsaj ellenére is a helyére lett zárva, szomorú lett minden állat, mert hiába volt a lárma. A kiskakas is elsírta magát bánatában, a tyúkól mögül nézett az egész társaságra.
- Köszönöm, hogy megpróbáltátok.
- Sose félj kiskakas, holnap újra eljátsszuk!
Másnap újra megpróbálta az egész bagázs, próbálták a gazdának jelezni a problémát. Mindenki néma csendben volt mindaddig, míg a kakast be nem akarta hajtani. Akkor rázendített az összes állat, hangosan csaholtak vagy kiabáltak. Mikor a gazda egy pillanatra hagyta a kakast, az egész zenebona abba maradt. Mikor újra elindult feléje, az egész állatsereg újra nekieredt. A gazda arcán látszott, hogy kezdte megérteni, a kiskakas talán kinn akar maradni.
- Legyen hát, ha ez a bajotok! Furcsa egy kakas vagy te, mondhatom! – nevetve megsimogatta kakasa fejét, innentől meg sem próbálta estére a tyúkokhoz zárni. Ünneplésbe kezdett a Farm apraja nagyja, hiszen véghezvitték a tervet, győzelmet arattak.
Attól a naptól már nem kellett szöknie a kiskakasnak, mindig minden legelészésre hívta a gazda. Ott ő kikotkodácsolta szíve bánatát, ha nem is értette a gazda, úgy érezte szerető szíve így is meghallgatta. Közben rájött a kiskakas, hogy a kecskék között is barátokra akadt. Boldogan telt élete hátralévő része és tudta, hogy már a csúfolódásnak is örökre vége. Megtalálta azt a helyet ahol őt szeretik és becsülik, a csúfolódókat pedig mindenki elkerüli. Köztük volt olyan, aki elnézését kérte, vele azóta is jóba vannak, a haragnak vége.
Írta: Bárkányi Albertina
Illusztrációt készítette: Barna Judit Eszter
Amennyiben tetszett a mese, hallgasd meg felolvasva, illetve nézd meg a hangoskönyvnek szánt illusztrációt is : Youtube - Pircsi malac kalandjai- A kirekesztett kiskakas
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
Ezt a mesét írta: Bárkányi Albertina amatőr író
Szeretettel köszöntök mindenkit,aki a profilomra tévedt. Kislány korom óta foglalkoztat az írás, mindig is szerettem a gondolataimat,melyeket általában a spontán ihlet vezet, papírra vetni, őrizgetni, másokkal megosztani. Igaz még könyv formájában nem jelent meg tőlem semmi,de mondják ugye ami késik nem múlik :) Örömmel tölt el,amikor pozitív visszajelzést kapok és ha egyetlen egy ember ember azt mondja,hogy...