Kép forrása: pixabay.com
A kis csillag (írta T. Fiser ldikó).
Kérlek szépen, szellő papa,
repíts engem magasabbra!
Oda, hol a sok madár
a kék égen tovaszáll.
Szállt a csillag egyre feljebb,
míg elérte a kék eget.
Kérlek szépen, szellő papa,
repíts engem magasabbra!
Oda, hol a napsugár
a kék égen táncot jár.
Szállt a csillag egyre feljebb,
míg elérte a Napot.
Kérlek szépen, szellő papa,
repíts engem magasabbra!
Oda, hol a felhő párnán
pihen a színes szivárvány.
Szállt a csillag egyre feljebb,
míg elérte a felhőt.
Kérlek szépen, szellő papa,
repíts engem magasabbra!
Oda, hol a holdtükör
tiszta fénnyel tündököl.
Szállt a csillag egyre feljebb,
míg elérte a Holdat.
Kérlek szépen, szellő papa,
repíts engem magasabbra!
Oda, hol a csillagok
eltakarják a Napot.
Szállt a csillag egyre feljebb,
míg elért minden csillagot.
Azóta velük ragyog.
Forrás: https://www.poet.hu/vers/86539
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy öreg király. Ennek a királynak volt egy szépséges lánya, aki olyan szép, kedves volt, hogy csodájára jártak az emberek. Egy nyári haj...
Elolvasom
Nagymama és Katika kézen fogva sétáltak hazafelé a forgalmas utcán, ahol autók dudáltak egymásra motorosok száguldottak, és rolleresek cikáztak az úton. De Katika még ebben a nagy zajban is meghallott...
Elolvasom
Valamikor réges-régen a Balti-tenger vizének mélyén emelkedett Jurata királynő palotája. Falai borostyánból, küszöbe aranyból, teteje halpikkelyből, ablakai pedig gyémántból voltak. Egy alkalommal a csu...
Elolvasom
Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl volt, még azon is túl, ahol a kis kurta farkú malac túr, volt egy zöld szakállú király. Az a zöld szakállú király egyszer fogta magát, elindult vándorolni. Már...
Elolvasom
PRÉMIUM
Ezt a mesét írta: T. Fiser lldikó egyszerűen csak szeretek írni
„Az ÉLET olyan, mint a gyurma. Egyszer megkapjuk ajándék gyanánt: tisztán, egyszerűen, örömmel. Később, ahogy bánunk vele, amivé formáljuk az évek során, s amiképp értékeljük a hozzá adott és kapott darabokat, az elvett és elveszett részeket, aszerint lehetünk boldog alkotók, kiknek keze nyomán mindig, minden a helyére kerül, s akiknek lelkében a gyurma mindig tiszta, egyszerű és örömmel formálható marad.”/T...