Kép forrása: sutori.com
A kiskakas és a gyöngy.
Hol volt hol nem volt,
volt egyszer egy kiskakas,
vörös csörű, hosszú farkú,
vörös bögyű, tarkabarka
nagy tarajos kiskakas.
Egész nap csak kapirgált,
míg egy kincsre rátalált,
nézegette körbejárta
csőrével kopogtatta,
mi lehet találgatta.
A jérce csendben figyelte,
nagyon megirigyelte,
odament ő is megnézni,
s ha lehet szépen elkérni,
ez a szép gyöngy kell neki!
A Kiskakas még gondolkodott
jércének adjam, oly boldog,
de adhatnám a kis csibének,
a fiatal szerelmemnek,
hisz ő is megerdemelné.
A faágon egy szarka ült,
mióta a kincs előkerült
csak leste a pillanatot
hogy ellopja a kis gyöngysort,
hogy fészkében csillogjon.
A Kiskakas észrevette
a tyúkolba be is vitte,
hisz minden pipi örülne,
ha ilyen szépet őrizne
tojások melegén.
Egész éjjel őrizték
szárnyuk alatt dédelgették,
reggel gazdasszony meglelte,
halkan még is köszönte,
hogy vigyáztak a gyöngyére.
Ezt a mesét írta: Julika Amatőr költő, író
Magamról Szeretek olvasni, szeretem a verset, olvasni, írni jó feltölti lelkemet szóvirágokkal díszítem életem, színesre pingálom az elárvult csendem, lesem a Napot, hogy a fénye elérjen, Holdat figyelem, hogy álmom édes legyen, néha egy csillag az égről rám mosolyog rájövök én is csak egy kis vándor vagyok, s egyszer, mint hullócsillag porba lehullok.
Mészárosné Szuda Melinda
2023-06-06 11:10
De kedves történet, kedves Júlia! Melinda