A kiskutyának nehéz az élete...

A kiskutyának nehéz az élete....

A kiskutyának nehéz az élete...

olyan sok dolga van, mint a fene:

gazdijával jönni-menni

rajta lógni, úgy szeretni

kezéből enni a csontot,

hallgatni, hogy miket mondott

de persze egész mást csinálni,

ha elmegy, a cipőjét kirágni

szétborítani a szemetes edényt

- hát mért hagyta őt egyedül, szegényt?!

ha megjön, a füléig ugorni

fejet a szatyorba bedugni

kilopni a zörgős zacskót

szétszedni a plüss kismackót

sétakor a gazdit elhúzni

a nyakörvből ügyesen kibújni

megfogni a kóbor macskát

de minimum elérni a farkát

minden fűszálat lepisilni

a nagy kutyákkal szembeugatni

- csak addig amíg nem érnek közel

utána sajnos sietni kell

haza

mert jön a vacsora

kinézni a gazdi szájából a falatot,

szuggerálni, hogy milyen kegyetlen,

nem adott...

ha megette a másét,

utána tessék-lássék

befalja a sajátját is

megkeresi az ágyat,

plafon felé dob négy lábat

elájul, veszettül horkol

ha a gazdi lefeküdne, mordul

- a manóba, hogyan gondolta,

hogy esetleg ő is idefér

nincs annyi hely, max. egy kisegér

fekhetne mellé, de azt meg

mégúgyse engedné...

morgás után inkább mégis alszik

éjjel párszor hasbarúgja a gazdit

nehéz a kiskutyák élete

annyi a dolguk egy nap, mint a fene...