A kutyus és a hóember.
A hóember mosolyogva ült az udvar közepén. A gyerekek, akik készítették, már régen bementek. A hópihék az egész tájat belepték.
- Te mit csinálsz itt? - kérdezte a kutyus a hóembert.
- Ülök - mondta a hóember.
- Miért? - kérdezte a kutyus.
- Nem tudom. - mondta a hóember.
- Szeretlek! - mondta a kutyus.
- Miért? - kérdezte a hóember.
- Szerintem azért, mert folyton mosolyogsz - állapította meg a kutyus.
- Megnyalhatlak?
- Miért? - kérdezte a hóember.
- Mert jó hóember vagy, és kíváncsi vagyok, hogy milyen az ízed! - vallotta be a kutyus.
- Inkább ne - mondta a hóember. - A gyerekek sokat dolgoztak azon, hogy megépítsenek.
- Jó, akkor nem nyallak meg! Holnap is meglátogathatlak? - kérdezte a kutyus.
- Itt foglak várni! - mondta a hóember mosolyogva.
- Alig várom, hogy holnap lehessen! - mondta a kutyus vidáman, és elszaladt.
- Én is alig várom. Remélem minél hamarabb holnap lesz! - nézett a kutyus után a hóember.
További meséim, ingyenes meséim a www.esztimese.hu oldalon találhatók! Oda is várlak szeretettel!❤️
PRÉMIUM
Ezt a mesét írta: Mesekuckó amatőr meseíró
Üdv! Magamról: Már gyermekkoromban sokat meséltem a kisebb testvéreimnek, amit nagyon szívesen hallgattak.Majd a gyermekeimnek, és most a kis unokáimnak. Sokszor hallom, hogy " mami mesélj még"! Előfordult többször is, hogy ez volt a kérés: "meséld el újra " azt a régebbi mesét! Nos ezért elkezdtem leírni őket, hogy ne merüljenek a feledés homályába ezek a kis történetek. Bízom benne, hogy más gyermekekn...