A lusta ló

A lusta ló.

Jaj de jó,friss a szalma,

ráfekszem,s alszom egész

nap,ma a gazda velem 

kocsit nem húzat!

Le is feküdt a ló,

nyerített is nagyot,

hozzátok ide nekem

a zabot,éhes vagyok! 

Még mit nem, mondta

a gazda,s a zabot a 

ló istállóban hagyta,

ha éhes a ló majd odamegy!

De ez a lusta ló, csak

feküdt a szalmán,s nyerített,

lábával rúgkapált,s ló nyelven 

a zabért kiabált.

Mit tegyek veled te lusta

jószág,hát megvan, kiáltott

a gazda,s a zabot a malacoknak

adta,s vájúba öntötte.

Meghallotta ezt a lusta ló,

felpattant hamar,az a zab 

az övé,a malac már kövér,

s odafutott hogy megegye.

Ugye tudsz te futni,szólt 

a gazda,s a lusta lovát 

megsimogatta,aki többet

nem feküdt,a gazdával volt mindenütt!