A medve és a farkas

A medve és a farkas.

Medve

Farkas

M

F

M

F

M

F

M

F

M

F

M

F

M

F

M

F

M

F

M

F

M

F

Fogadtak abba, hogy a medve mindig legyőz egy embert, s ezt a farkas tagadta. E fogadás következtében lesbe álltak; az ország-út mentében egy bokor megé elbújtak.

Csak várnak, csak várnak, egyszer arra jön egy gyermek.

M

F

M

F

Csak várnak, csak várnak, egyszer arra jön egy vén koldús.

M

F

M

F

Csak várnak, csak várnak, egyszer arra jön egy fehér személy.

M

F

M

F

Csak várnak, csak várnak, egyszer arra jön egy lovas huszár.

M

F

Most a medve kiűlt a töltés^[2] kellőközepére s elállta a huszár útját. A farkas pedig csak a bokorban maradt, onnan nézte az egész dolgot.

Meglátja a huszár a furcsa út-levél vizitálót, elkáronkodta magát, megtőltötte pisztolyait s kétszer rálőtt. Mind a két lövés talált, mert a maczkó kissé megrázkódott, de azért fel se' vette, csak ott maradt elébi helyén.

A huszár se vette tréfára a dolgot, kirántván fényes kardját, a meztelen fegyverrel beretválgatni kezdé az útlevél vizitálót, - természetesen saját omló vére volt a meleg, a forró szappanléh.

De a medve sem állhatta sokáig a dicsőséget, hanem ízibe hátat forditott. Bezzeg nem gondolt a fogadással s nem nézte, hogy hol mély az árok hol nem, hanem illa berek nád a kert, tüskön-bokron keresztül a vadon erdőbe menekült!

A huszár nem űzhette tovább, mert nagy pecsétü levelet vitt: így a maczkó megmenekült a kész haláltól.

Egy hét múlva, a medve eddig betegen feküdt, - találkozik farkas komájával s a következő beszédet váltották egymással:

F

M

F

M

A mű forrása: https://mek.oszk.hu/ - Eredeti népmesék
Válogatta és szerkesztette: Merényi László
Erre a népmesére a Nevezd meg! - Így add tovább! 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0) Creative Commons licenc feltételei érvényesek. További információk: https://creativecommons.org/licenses/by-sa/3.0/deed.hu